Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - ÉVFORDULÓK - Berényi Márta–Tóth Róbert: Szabó Ervin a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárában, 1900–1904 / 325–335. o.

5 Budapest, 1902. november 25. A Kamara elnökének jelentése a könyvtár rendezésének befejezéséről és az e köríil felmerült költségek fedezéséről Az elnökség a teljes ülésnek bejelenti, hogy a kamara könyvtárának rendezése be­fejeztetett. A rendezés és újjáalakítás szüksége tudvalevőleg az uj székházba való köl­tözéskor, illetve akkor merült föl, a mikor a kamara a székesfővárossal szemben kö­telezte magát, hogy könyvtárát nyilvánossá teszi. Ez okból a könyvállományt teljesen revideálni kellett, hogy megállapíthatók legyenek azok a hiányok, a melyek sürgős ki­egészítést követelnek. A t. kamara hozzájárulásával beszereztettek azok a müvek, a melyek nélkül a kamara könyvtára — mint közgazdasági és jogi szakkönyvtár — sem a kamarai iroda, sem a nyilvánosság igényeit ki nem elégíthetné. Egyben a talált má­sodpéldányok, a mennyiben a kamara őket nélkülözhette, teljes Ulési határozattal (19) a Társadalmi Múzeumnak (20) engedtettek át, a könyvtárba nem illő müvek kiselejtez­tettek, a csonka munkák — a mennyire lehetséges volt — kiegészítettek, a legszüksé­gesebb könyvkötési munkák eszközöltettek. A könyvtárnak tartalmilag a tudomány és a gyakorlati szükségletek színvonalára emelését követnie kellett a könyvtár oly technikai berendezésének, hogy az mindig kész fegyvertára legyen a kamarai irodának azon számos, aktuális kérdésben, a me­lyek minduntalan foglalkoztatják. Ez a szempont nem engedte, hogy az általában divő könyvtárrendezési eljárások alkalmaztassanak, a melyek vagy teljesen mellőzik a könyvek szakszerű csoportosítását, vagy megelégszenek kevésszámú nagy csoportnak megkülönböztetésével. Oly rendezési elvet kellett követni, a melynek keresztülvitelé­vel bármikor gyorsan meg lehessen állapítani, hogy a hirtelen fölvetődő legspeciáli­sabb napi kérdésnek milyen irodalma van a könyvtárban. Ebből a szempontbői a könyvállomány a legmesszebb menő specializálással cso­portosíttatott. Az elkészült katalógus (21) nem kevesebb, mint 489 csoportban tünteti föl a könyvtár anyagát, e csoportokon belül azonkívül nagyobbára országok szerint is rész léte ztetv én a megfelelő irodalom. Kiegészíti ezen tárgyszerinti katalógust tel­jes betüsoros tárgyjegyzék és betüsoros névjegyzék, ugy, hogy a katalógus teljes és gyors tájékozást nyújt a könyvtár tartalmáról. Egyben a könyvek teljesen uj rendben állíttattak föl. Míg ezelőtt a könyvek tar­talmukra való tekintet nélkül, egyszerűen a beérkezés sorrendje szerint állottak egy­más mellett, most oly fölállítás eszközöltetett, a mely szorosan ragaszkodik a köny­veknek a katalógusban megállapított rendjéhez-, minek folytán az egy részletkérdésre vonatkozó müvek nemcsak a katalógusban találhatók egymás mellett, hanem a polczo­kon is, a mi az áttekinthetőséget és a kezelést fölötte meggyorsítja és megkönnyíti. Ez a művelet a könyvtárnak teljesen uj számozását és jelzését is tette szükségessé. Végül a könyvtár felszereltetett mindazon berendezési tárgyakkal, a melyek azt a modern könyvtártechnika szempontjából első helyre emelik. Ha megemlítjük, hogy ezen rendezési és ujjászervezési munkálattal párhuzamo­san a könyvtár külső gyarapodása is lépést tartott, a mit legjobban illusztrál azon adat, hogy a kötetek száma 1900-ban 9000 volt, ma pedig 18.000, vagyis két év alatt megkét­szereződött, a t. teljes ülés képet nyert a kamara könyvtárának állapotáról. 330

Next

/
Oldalképek
Tartalom