Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Iványosi–Szabó Tibor: Az oktatásügy megindulása a felszabadult Kecskeméten, 1944–1945 / 29–56. o.

tanévet. (29) E kapkodó, olykor ellentmondó intézkedések is az összeomlás közeledtének, a hatalmi apparátus agonizálásának a jelei. A középiskolákban október első napjaiban a tanévnyitót meg is tartották, de a tanitásra már nem került sor. (30) A Vörös Hadsereg előnyomulása és sorozatos győzelme az október 15-én hatalomra juttatott nyilasokat a korábbinál is vadabb terrorra, esztelen és cinikus intézkedésre sarkallta. Embertelen tetteik egyik sajátos megnyilvánulása Kecskemét kiüritésére adott parancsuk kim életlen és maradéktalan végrehajtása. (31) Ennek nyomán az emberi, az anyagi és a kulturális értékek fel nem mérhető pusztulása kezdődött meg. A város vezetői a kilakoltatási parancs végrehajtása után sorra elmenekültek. Magukkal vitték az összes készpénzt és a könnyen mozgatható értékeket. Gátlástalanságukra jellemzően elszállitották a város teljes mentő és tűzoltó felszerelését is. A városi közkőrház apparátusának a hadműveleti terület mögé való telepítésére Liszka Béla polgármester már 1944. október 20-án utasítást adott, így Kecskemétet szinte a legelemibb egészségügyi felszerelésétől is megfosztották. (32) Október 25-től a kiürítést statáriális módszerekkel és fenyegetéssel hajtották végre. A csendőrség házról házra járva űzte el a lakosságot. A városban alig ezren tudtak elrejtőzni előlük. (33> Kecskemét felszabadításáért folyó harcok során a szovjet katonai egységek 1944. október 10-én érték el először a várost. A jelentős eredményeket hozó katonai akció ekkor még nem járt teljes sikerrel. így csak egy ujabb hadmüvelet révén tudták elűzni a fasiszta erőket. Ez a támadás 1944. október 30-án kezdődött Szviridov K. V. altábornagy parancsnok irányításával. A 200 szovjet harckocsival megerősített 46. hadsereg egységei október 31-én behatoltak Kecskemétre, és az utcai harcok során elfoglalták a várost. (34) A nácik garázdálkodásai révén, majd az ellenük folytatott harcok során az épületek komoly károkat szenvedtek. Tetézte ezt a november 16-i német terrorbombázás, amely a még nagyrészt üres városban főként a lakóházakban okozott jelentős pusztulást. (35) Az élet újjászervezése itt is már a felszabadulást követő napokban megindult. November 4-én Várady József lett a polgármester, Molnár Erik pedig a helyettese.(36) Várady politikai elképzelései zavarosak voltak. Közéleti tapasztalatlansága és a közigazgatásban való járatlansága miatt a rendkívüli körülmények között még nehezebben tudta magát kiismerni. Ezért több helytelen és hibás intézkedést hozott. A rábízott feladatokhoz nem tudott felnőni, és azoknak eleget tenni. így a bizalmat megvonták tőle. 1944. december 17-én Tóth Lászlóiért a polgármester. Az 1919-es direktórium egykori tagja, a világhírű sakk-szervező és szakirő, az 1930-as évek népies és baloldali íróinak országosan ismert kiadója, a legválságosabb hónapokban és években is sikeresen oldotta meg a nagyon sokszor emberfelettinek látszó feladatokat. 1948 május l-ig irányította a város közigazgatását. (37) A szovjet katonai parancsnokság támogatásával már az első hetekben egyre határozottabb formát nyert a közigazgatás, a közegészségügy, a közbiztonság és a gazdasági élet. A polgári tevékenység egyre több területen kezdődött ismét meg. A város területén az egyetlen intézmény, amely változó helyen ugyan, de végig folyamatosan működött, a Thury féle szanatórium volt. Ennek jelentősége a közkőrház elszállítása után még fokozódott. Dr. Dobák István és dr. Matolcsy Károly orvosok az utóbbi Kisnyirben levő villájába mentette a felszerelést, ahol a visszatérésig 32