Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Sárközi Zoltán: Varga Endre, a magyar gazdasági levéltárak megszervezésének egyik úttörője / 319–323. o.

érdekében. A levél-fogalmazványon három külföldi gazdasági levéltár cime szerepel. Valószinü, hogy azonos kérő levelet kaptak mindannyian. Ezek az intézmények az alábbiak voltak: 1. Svájci Gazdasági Levéltár, Bázel (Schweizerisches Wirtschaftsarchiv, Basel.) 2. Svájci Kereskedelmi és Ipari Levéltár, Zürich (Archiv für Handel und Industrie der Schweiz, Zürich.) 3. Rajna-Westfáliai Gazdasági Levéltár, Köln. (Rheinisch-Westfalisches Wirtschaftsarchiv zu Köln.) Mielőtt a válaszok ismertetésére rátérnénk, vessünk egy pillantást a közvetlen előzményekre. Varga Endre valamikor az 1930-as évek végén jutott el odáig, hogy a legnagyobb magyar vállalkozások vezetőit megnyerje a gondolatnak: gazdaságtörténeti szem pontbői páratlan értékeket tartalmazó levéltáraikat az eddigieknél jőval szakszerűbb körülmények közt őrizzék, illetőleg tegyék lehetővé hivatásos levéltárosok útmutatásai alapján a napi érdekeket szolgáló irattáraktól való elkülönitésüket, tisztán tudományos szempontok szerint való rendszerezésüket, nyilvántartásukat, esetlegesen felhasználásukat. E cél érdekében több alkalommal tartott sikeres előadásokat a bankok és vállalatok illetékes tényezőit magában foglaló hallgatóság előtt. (6) Hagyatékában ma már csak egyetlen emléke található tiszteletre méltó törekvéseinek. [Vitális] jelzettel, nyilván Dr. Vitális Sándor vállalati geológus információja alapján feljegyzést készitett a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. iratkezeléséről. Eszerint: " Minden osztálynak saját irattára van. Az aktákon betű jelzi az osztályt s minden ügy egy-egy évben egy szám alatt (első szám) egyesittetik. A következő évi ugyanazon ügyre vonatkozó iratok állitőlag nem vonatnak az előző évi alapszám alá, hanem külön szám alatt, külön dossziéban egyesittetnek. Általában 10 év anyagát őrzik meg, 10 év után selejteznek, csak a legfontosabb darabokat őrzik meg, többit selejtezik." Nyilván minőségi változást jelentett a kedvezőnek Ígérkező akciók során, midőn egyik, a levélfogalmazványban emiitett ipari városunk — feltételezésem szerint talán Győr — elhatározta, hogy városi levéltárában hajlandó helyet biztosítani a város egyik-másik értékesebb gazdasági levéltári anyagának. Nem lehet véletlen, hogy Győr Város Levéltárának korabeli igazgatója, Bay Ferenc éppen 1942-ben jelentette meg Győrött a helybeli kereskedelmi társulat fennállásának 80 éves jubileuma alkalmára készült, "A Győri Lloyd városáért és kereskedelméért 1856-1936" cimü, tartalmas gazdaságtörténeti könyvét. . Ekkor azonban egymás után gyorsan olyan események következtek be, melyek elhervasztották az összes reményeket. Már az 1938/1939-ben meghozott zsidótörvények is lelohasztották a további érdeklődést, mivel az un. "gazdasági őrségváltás" a legtöbb ipari- és kereskedelmi vállalatnál, valamint pénzintézetnél olyan existenciális problémákat vetett fel, melyek mellett eltörpültek az éppen csak megpenditett tudományos tervek. 1941 nyarán pedig Magyarország belépett a II. világháborúba. Mint annyiszor a történelem során, e vér zivatar alkalmával is elhallgattak a múzsák. Varga Endre törekvéseinek végére is pontot tettek a mostoha, majd egyre zordabbá váló körülmények. Mindezek ismeretében térjünk vissza a külföldről kapott válaszokra, lássuk a kapott küldemények tartalmát, most már kifejezetten akadémikus érdeklődéstől vezettetve. Az 1940. november 20-án feladott levélre elsőnek ugyanez év december 24-én a Svájci Gazdasági Levéltár, Bázelből válaszolt. A Dr. V. F. Wagner által arláiít levél arról ér320