Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Iványosi–Szabó Tibor: Az oktatásügy megindulása a felszabadult Kecskeméten, 1944–1945 / 29–56. o.

Az 1944-45-ös oktatási év népünk talán legtragikusabb történelmi szakaszában kezdődött. Tény, hogy a modern oktatásügy időszakában soha olyan mértékben nem romlottak meg az iskolai munka feltételei városunkban, mint éppen akkor. Már az előzmények is vészjőslóak voltak. A VKM 8550/1944. sz. rendelete alapján az 1943-44-es tanévet április elsején be kellett fejezni. Az értesitőket április 5-én kiosztották. (1) Az összefoglalok is elmaradtak, és minden ünnepélyes külsőség mellőzésével zárult az év. (2) Az esztelen és bűnös háború egyre jobban kimeritette a lakosság teherbirő" képességét. Tartalékait felélte, és elemi igényeinek kielégítése terén is súlyos zavarok jelentkeztek. A ruha és a cipőhiány miatt rohamosan nőtt a mulasztások száma. A Kecskeméti Tanfelügyelőség 1944. áprilisában felszőlitotta az egyes iskolákat, jelentsék, hány tanulójuk nem járt iskolába, vagy mulasztott sokat cipőhiány miatt. A jelentésekben a város 9 belterületi iskolájából 330-an, a mezőgazdasági iskolában 61-en, a pusztai népiskolákban 1024-en, a pusztai állami iskolákban 295-en, tehát összesen 1710-en szerepeltek a listákon. (3) Az ellenforradalmi rendszer hatalmi apparátusában 1944. tavaszán egyre több funkcionális zavar jelentkezett. A német megszállás után ez még nőtt, és egyre több jel mutatott arra, hogy maholnap közvetlen hadműveleti területté válik Magyarország is. Az összeomlás előszele volt már a német megszállás és a polgári létesitmények egyre gyakoribb igénybevétele is. Az iskolaügy és az oktatás már a front megérkezése előtt érzékeny károkat szenvedett emiatt. A leánykereskedelmi iskolát már az előző évben igénybe vette a Magyar Vöröskereszt katonai üdülőnek. (4) 1944. március végén a Református Tanitőképző Intézet Kaszap utcai épületének egészét lefoglalta a német katonaság. (5) Április 15-én a Kf^ repülőosztály üzemi százada elfoglalta a méheslaposi iskola mindkét osztályát és szertárát. A bútorokat és a tanszereket ki kellett hordani. (6) Április 20-án a Nagykőrösi uti iskola mindkét tantermét és szertárát a német katonaság foglalta le a "Feldposta 17771" részére. (7) A Katona telepi I. sz. iskola tantermét szintén német katonaság szállta meg április 21-én. (8) Május 1-én a gátéri iskolából jelentették, hogy azt a katonai ügyosztály engedélyével elszállásolás céljára lefoglalták. (9) A tanfelügyelő kérésére Papp István a pusztai községi népiskolák I. körzetének igazgatója május 17-én tett jelentést a katonai foglalásokról. E szerint a selyemhegyi II. és III. sz. iskolát április 3-án teljesen lefoglalta a Platter konzervgyár, amelyre a német tőke már korábban kiterjesztette befolyását, és a háború alatt főleg a német hadsereg számára termelt. A Halasi uti iskolát IV. 19-én a német katonaság vette igénybe. Ugyanezen a napon a téglagyári iskolát is lefoglalta. E hő 20-án a szarkási iskolába magyar katonákat szállásoltak be. Ez lett a sorsa az Izsáki uti iskolának is. (10) Június 1-én a városföldi iskolát a 3. Kf. repülőszázad foglalta le. (11) Június 5-én a polgármester engedélyével a 101/315. sz. kmsz század foglalta le az urréti iskolát. Ezen a napon a Nagykörösi uti iskola mindkét tantermét és szertárát zsidó munkaszolgálatosok számára vették igénybe. Június 25-én Lőrincz Béla tanító panaszolta, hogy az iskolai felszerelések még mindig az udvaron vannak, és rongálódnak. (12) A haleszi népiskola tanitónője június 17-én azt jelentette, hogy az iskolánál oktatásban részesülő leventék két ablaküveget kitörtek, a drótkerítést megrongálták, a sövényt tönkretették. A Szolnoki I. sz. iskolát a magyar katonaság július 4-én foglalta le. (13) A tanévnek április 1-én történő váratlan lezárását nyilvánvalóan nem kizárólag a légitámadásoktól való félelem inspirálta, hanem a katonai igények is közrejátszottak. Az mindenképpen tény, hogy a beszállásolások lényegesen több kárt okoztak mint a légitámadások. Ezek kártételeiről csupán két jelentés emlékezik meg. 30