Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Feiszt György–Tóth Gabriella: A termelőszövetkezeti irattárak ellenőrzésének tapasztalatai Vas megyében / 279–287. o.

A meglátogatott tsz-ekből 43 nem gyűjtötte be egyesítéskor a társközségek iratanyagát, vagy a begyűjtést csak a fontosabb iratokra (zárszámadások, tagnyilvántartó könyvek stb.) korlátozta. Tizenhárom tsz egyesités után a tsz központjába szállította iratanyagát, 19 tsz pedig régebbtől kezdve önállóan működik, igy ilyen kötelezettsége nem volt. A társult tsz-ek iratanyagát egyedül Csehimindszenten tartják hozzáférhető módon külön kezelve. Más községekben ömlesztve vagy zsákokban padlásra került az anyag. A nagyobb gazdaságok létrehozásával párhuzamosan nem nőtt az irattárolásra alkalmas helyiségek alapterülete. "A tsz-ek még nem tartanak ott, ahol a bankok,meg a közigazgatás, mert nálunk fontosabb egy istálló épitése, mint irattár létesítése" — hallottunk ilyen és hasonló válaszokat. Az irattárolás ott okoz legnagyobb gondot, ahol két vagy több olyan tsz egyesült, amelyek már korábban 2-3 községet egyesitettek. Pl. látogatásunk időpontjában tervezték Gencsapáti és Torony községek tsz-einek egyesítését, melyhez egy szombathelyi szövetkezet is társult volna. Felméréseink szerint a Gencsapátiban tárolt anyag menynyisége (9+7+10) 26 fm, a toronyi tsz-ben (10+13) 23 fm, a szombathelyi szövetkezeté pedig kb. 10 fm. Az 53 fm anyag nagy része padláson található, mert a három tsz-nek kb. 20 m

2 alapterületű irattára van. Bármelyik község lesz is az egyesülés után a tsz központja, véleményünk szerint megfelelő irattárat ennyi anyag tárolásához nem tudnak biztosítani. Selejtezéssel viszont az iratanyag kb. 1/5-re csökkenhetne. Ritka esetben volt lehetőségünk arra, hogy üzemegységeket, korábbi tsz-ek székhelyeit is felkeressük ott, ahol még be nem gyűjtött iratokat tárolnak. Általában elzárkóztak kérésünk teljesítésétől, s ezt nem ok nélkül tették, hiszen ezeken a helyeken kivétel nélkül elhanyagolt állapotban padlásra, pincébe ömlesztve, a rágcsálók kártevésének és az időjárás viszontagságának kitéve találtuk az iratokat. Hatvanegy tsz-ben tudtuk felbecsülni a meglevő iratok mennyiségét. Ezek a gazdaságok kb. 1200 fm anyagot őriznek, melynek közel 50%-a pincékben és egyéb tárolás szempontjából kedvezőtlen helyen van. Meggyőződésűnk, hogy az anyag átvizsgálásával sok fontos dokumentum kerülne elő. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink iratkezelési és irattárolási gyakorlatán sok javítani, változtatni való van. A jogszabály szerinti selejtezések szorgalmazásával igy elsősorban arra törekszünk, hogy a kis méretű irattárak valójában csak a történeti, gazdasági és tudományos szempontból értékes iratokat őrizzék. Jegyzetek (1) Zsigmond László: A megtett ut (A vasi falvak fejlődése: 1945-1960) Vasi Szemle 1960. I. (2) Tsz Évkönyv 1970. 11. I. Urbán Ernő: Üdvözlet az Olvasónak! Tsz Évkönyv 1961. 3-4. 1. (3) Vas megyei Levéltár (továbbiakban: VamL) Vas megye Tanácsa VB Mezőgazdasági Osztálya iratai Szövetkezeti Csoport 815/1950. 286