Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Feiszt György–Tóth Gabriella: A termelőszövetkezeti irattárak ellenőrzésének tapasztalatai Vas megyében / 279–287. o.

Megállapítottuk, hogy a tsz-ek legnagyobb része annak ellenére, hogy rendelke­zik iratkezelési szabályzattal és irattári tervvel — ezt a gyakorlatban mégsem hasz­nálják. Ennek oka az, hogy a szövetkezeteknél kevés az iktatott iratanyag és ugy vé­lik, hogy nem érdemes tételszámokra bontani. A fontosabb iratokat (jegyzőkönyveket, terveket, statisztikákat, zárszámadásokat, tervdokumentációkat stb.) pedig úgyis kü­lön, fajtánként és "név szerint" — nem kódszám szerint — kezelt anyagként tárolják. A szövetkezeti minta iratkezelési szabályzat irattári terve kb. 150 tételben ha­tározza meg a tsz-eknél előforduló iratféleségeket. S mivel 5-600 főszámon iktatott aktánál több irat nem nagyon képződik évente, az irattári terv főcsoportjain (I. Veze­tési ügyek, II. Tagok ügyei, személyzeti ügyek, III. Bér és munkaügy stb.) belüli to­vábbi tagolódás az iktatott iratanyagnál bonyolultabbá teszi az iratkezelést. Éppen ezért elszakadva a szabályzattól az iktatás a megye termelőszövetkezeteinél a legkü­lönbözőbb formában történik. Néhány példa ezek közül: 1. Postabontás után az érkező levelek ügyintézőnként külön kerülnek nyilvántar­tásba (elnök, főkönyvelő, állatorvos, műszaki iroda, könyvelés). Csak a kimenő leve­leket iktatják központilag. Az ügyintézők dossziékba fűzik az anyagot, s igy visszake­resésnél az emlékezetre kell támaszkodniuk (Répcelak). 2. Külön iktatják az érkező és külön a kimenő leveleket, ennek megfelelően tá­rolásuk is szétválasztott (Csénye). 3. A közigazgatásban használatos 4 alszámos iktatóval dolgoznak, iratokat sze­relnek, tételszámot nem használnak (Ják). 4. Sorszámos iktatási forma, irattári tételszám feltüntetésével, de az iratokat mégis az iktatószámok növekvő sorrendjében tárolják, figyelmen kivül hagyva az irat­tári jelet (Acsád, Vassurány). 5. Sorszámos iktatás mellett az akták I-XIII. főcsoportban kerülnek irattározás­ra (a minta irattári tervtől eltérő tagolás — I. Vegyes levelek, II. Területi szövetség­től, III. Járási Hivataltól érkezett iratok. IV. Tagokkal kapcsolatos iratok, V. Agro­ker levelei stb. (Gérce). 6. Az iktató tételszámonként részekre bontott, ezen belül érkezési sorrendben altételszámot és iktatószámot kap az irat, s végül egy-egy tételszámhoz tartozó irat­anyag külön fedőlemez között van tárolva (Nagysimonyi). 7. Alszámokra tagozódó sorszámos iktatás, irattári tételszám használatával. Évközben az iktatószámok sorrendjében tárolják az anyagot és év végén ezek a tétel­számok szerint kerülnek csoportosításra. Az irattár 1970-ig visszamenőleg irattári tételszámok szerint rendezett (Körmend). Találtunk példát arra is, hogy az iratkezelési szabályzat hatálybalépésétől kezd­ve két évig használtak irattári tételszámot, aztán visszatértek a korábbi sorszámos iktatásra és az ennek megfelelő irattárolásra. (Nem látták értelmét a kb. 700 iktat­vány témánkénti megbontásának (Kenyéri). Mutatót nagyon kevés szövetkezet használ, hiszen évente csak pár száz iktatott irat képződik. Máshol van mutató, de abba csak az érkező leveleket vezetik be, mivel a tárgymegjelölés minden esetben a küldő fél nevével, címszavával indul. Az iratkezeléssel foglalkozó személyek többnyire csak másodlagosan végzik ezt a munkát, mert elsősorban pénztárt kezelnek, könyvelnek vagy gépíróként dolgoznak. 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom