Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - KRÓNIKA - Balázs Péter: A Levéltári Tanács 1975–1976. évi munkája / 235–240. o.

A felszólalók hangsúlyozták, hogy a fertőtlenítés, konzerválás és restaurálás feladatainak megoldásáról központilag kell gondoskodni, mert iiyen jellegű műhelyek kis kapacitással dolgozva gazdaságosan nem Üzemeltethetők. Halaszthatatlan feladatként jelentkezik az Országos Levéltár fertőtlenítő kazánjának elkészítése s ezzel párhuzamosan a többi levéltár igényeinek kielégítésére megoldás kidolgozása és fokozatos megvalósítása. Többen hozzászóltak a képdokumentumok és mozgófilmek őrzésének és nyilvántartásba vételének kérdéséhez is. A levéltári törvényerejű rendelet mindkettőt levéltári anyagnak nyilvánította, ennek ellenére a képdokumentumok csak esetlegesen kerülnek be a levéltárakba, a mozgófilmek pedig teljesen kívül esnek a levéltári szervezet keretein. A felszólalók egyetértettek a referátum javaslataival, nevezetesen, hogy ki kell dolgozni a fényképdokumentumok gyűjtésének szervezeti kereteit, a mozgófilmek esetében pedig a Filmarchivum profilját lehetne bővíteni oly értelemben, hogy gyűjtőköre kiterjedjen a különböző gazdasági és kulturális intézmények, továbbá a magánosok megőrzésre érdemes film produkcióinak gyűjtésére is. Megoldást kell találni a hangdokumentumok gyűjtésének megszervezésére is. Nem kis feladat elé állítja a levéltári terület a gépi adatfeldolgozás dokumentumainak egyre közelebb kerülő átvétele, illetve selejtezhetőségének vagy megtartásának elbírálása. A technikai fejlődés e sajátos dokumentumainak levéltári átvételére még semmiféle intézkedés nem történt, aminek következtében nagy a valószínűsége annak, hogy egy részüket a létrehozó szervek máris megsemmisítették, a továbbiak pedig folyamatosan fognak megsemmisülni mindaddig, amig védelmükre megfelelő intézkedések nem születnek. E téren az első lépéseket elsősorban szakemberek átvétele vagy képzése irányában kell megtenni. A megoldatlan problémák halmozódása vetette fel a kérdést, miszerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy a levéltári terület a Kulturális Minisztérium szervezeti keretében a helyén van-e. Egyöntetű vélemény alakult ki abban a tekintetben, hogy a levéltárügynek ily sokrétű feladatokkal megterhelten — a Szovjetunió és a szocialista országok többségének mintájára — közvetlen minisztertanácsi alárendeltségbe kellene kerülnie. A felszólalásokra Borsa Iván válaszolt, majd a vitában elhangzottakat Sinkovich István elnök foglalta össze: a) A veszélyeztetett és gazdátlan dokumentum anyag védelmére — a költségkihatásokra is kitérő — koncepciót kellene kidolgozni, amely tárca és megyei szinten különválasztva tüntetné fel a feladatokat. b) A levéltári területnek a modern technika által létrehozott dokumentumanyag értékeléséhez, őrzéséhez és feldolgozásához kellő ismeretekkel biró szakembereket kellene képeznie. ^ c) A levéltárügyben létre kellene hozni olyan szervezeti egységet, amelynek feladatát a technikai fejlesztés és az egyes levéltárak (irattárak) technikai felügyelete képezné. + 1976. végén az 1974-ben újjászervezett Levéltári Tanács tagjainak megbízatása lejárt. 1977-től az uj megbízatás alapján létrejövő Tanács kezdi meg 3 éves működését. 240