Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Feiszt György–Tóth Gabriella: A tanácsi irattárak ellenőzésének tapasztalatai Vas megyében / 21–28. o.

A tanácsok 20%-a különösebb gondot nem látott az iktatásnál. Hasonlóképpen fogalmaztak, mint Schneider Miklós Értékminimum-Forrásérték (Észrevételek néhány uj irattári tervhez) c. cikkében: "Az uj iratkezelési és irattári rendszer alapjainak lerakása utat nyit egyrészt a korszerű ügyintézéshez, másrészt leegyszerüsiti az iratselejtezést és igy megkönnyiti a levéltárba kerülő iratok kiválasztását is." (Levéltári Közlemények 44-45. évf. 1974. 507.1.) A vizsgálati időszak második évében egyre több (a felkeresett tanácsok 60%-ától) pozitív értelmű választ kaptunk: jónak, ésszerűbbnek, tárolás szempontjából előnyösebbnek tartották az uj szabályzat szerinti kezelést. A szakigazgatási kirendeltségeken a megadott számkereten belül az irattári jelek alkalmazásával veszik nyilvántartásba irataikat. Egy-két helyen kifogásoltuk, • hogy az év végén nem gondoskodtak ezeknek az iratoknak átvételéről és a községi közös tanács székhelyén képződött iratsorozatba való elhelyezéséről. b) A TÜK iratok nyilvántartása mindenütt az uj iratkezelési szabályzat szerint történik, tárolásukról a tanácsok helyi körülményeiknek megfelelően gondoskodnak (páncélszekrény, biztonsági zárral ellátott láda vagy fiók). A 103/1975. MT TH sz. utasítás szerint azonban nem minden községi tanács végezte el a 10 évnél régebben keletkezett iratok selejtezés szempontjából történő felülvizsgálatát. A TÜK iratkezelés felügyeletét a Megyei Tanács Titkárságán keresztül a járási hivatalok titkárságai látják el. Az utasitásban előirt módon (103/1975. MT TH 10.) a levéltár részéről csak a kiselejtezett iratok ellenőrzését végeztük el — a selejtezési jegyzőkönyvek egyidejűleg történő záradékolásával és a megmaradó iratanyag átvételével együtt. Egy-két esetben viszont kénytelenek voltunk megakadályozni azt, hogy a rendelet téves értelmezése miatt 10 évnél fiatalabb iratokat is selejtezzenek (Győrvár, Söpte). c) A 73 községi tanács közül 57 rendelkezik irattár

ral. Ebből 12 az irattár helyiségét más célra is - fűtőolaj, tűzoltó és légó felszerelések, takarító eszközök stb. tárolására — is használja. Külön irattári helyiséget 16 tanácsnál nem találtunk. Szükségmegoldásként különböző tárolási módokat választottak: Pápőcon a 2-3 évnél régebbi iratanyag padláson ládákban, dobozokban van elhelyezve kezelhetetlen formában, Simaságon a folyosón nyitott szekrényekben tárolják az iratokat, Bajánsenyén a folyosót (szabad irattári polcokkal), Kemenesmagasiban az udvaron egy nyitott fészert, Oszkőn a falu tüzoltószerházát, Alsószölnökön pedig a padlásfeljárót használják "irattárként". A legkirívóbb rendetlenséget Dukán tapasztaltuk, ahol különösebb berendezés nélkül "közös irattárat" tart fenn az egy épületben működő községi tanács és termelőszövetkezet, s az iratokat rendszer nélkül, többnyire a földön tárolják, ahol azok nemcsak évek, hanem iratképző szervek szerint is keverednek. Legnyugtalanitóbbnak azt éreztük, hogy ezeken a helyeken nem is igéitek belátható időn belül más megoldást. A tana csépületek belső átépítése az irattár szempontjából nem mindig vezetett eredményre, mert például Győrváron és Pankaszon kialakítottak ugyan irattárat, de az szűkre sikerült. Hegyfalun a tanácsteremből leválasztott keskeny tér szinte lehetetlenné teszi az iratok kezelését, ráadásul villanyrezső üzemeltetésével étkező-fülkének is használják. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy jő adottságú helyeken is, ahol pedig a megfelelő helyiség lehetővé tenné a jől kezelhető irattár kialakítását, különböző okokra hivatkozva az iratokat nem tartják rendben. Ilyen elhanyagolt irattárat találtunk Kemenesmihályfán, Vasalján, Kámban. Fentiekkel ellentétben körülményeinek megfelelően irattár helyiség nélkül is példás rendben, zárható szekrényekben tárolja 23