Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: Archivum 1–5. A Heves Megyei Levéltár közleményei. Szerkeszti: Kovács Béla. Eger, 1973–75. / 229–233. o.

mánykötet, egyetlen és legnagyobb hibája a hozzáférhetetlensége, nem jut el elég széles olvasókörökhöz, mert rendes országos könyvforgalomba nem került, megjelenő példányait a Heves megyei Levéltár a megyében működő könyvtárak és iskolák között osztja szét. Az első, az Archívum 1. 1973-ban megjelent tanulmánykötetében Kohajda . László, Heves megye pecsétje és cimere c. tanulmánya nyit. A megye legkorábbi 1563-ből fentmaradt első cimerábrázolása nyomán további változatokat is tárgyaló s a pecsétlenyomatokat is bemutató munkája az egyes cimerképek ellentmondásos magyarázatait is ismerteti. Kovács Béla, Középkori vámok és vásáros helyek Heves megyében c. tanulmányában a heti, -és országos vásárokat tartó helyeket nevük ABC rendjében sorolja fel. Minden helységnél az oda vonatkozó forrásokat időrendben tárgyalja s ilven módon 27 helységről mutatja ki vásáros voltát. A vásáros helyeket összeköt ntítKat Téirja s erről térképet is közöl. Nagy Árpád, Az egri volt jezsuita ("Magyar Király") patika története 1713-1773 c. tanulmánya a jelzett patika műemlék bútorzatának restaurálását elősegitő levéltári kutatások eredménye. Az egri jezsuiták tevékenysége 1687-től nyomon kisérhető, de rendházuk és benne a patika kialakítása csupán 1713-ban fejeződött be. A gyógyszertárat vezető patikusok tárgyalásán kivül, a patika berendezéseinek és szerelvényeinek XVIII. századi történetére egyedülálló értesüléseket nyújt. Bitskey István, Barkőczy Ferenc püspököt köszöntő vers 1761-ből c. közleménye a város érseki levéltárában őrzött História Domusa 1761. évi bejegyzései között e

gy "Egri megye, vájjon miért sirsz" c. magyar nyelvű verset őriz. Az eddig ismeretlen szerző alkotásának ismert dal szerzőjére és keletkezésére uj adatokat mutat ki, Sugár István, Az elemi iskolai népoktatás Heves megyében 1770-1775 között c. rendkivül jelentős tanulmánya helyesen állapítja meg, hogy a falusi elemi iskolák XVIII-XIX. századi viszonyairól még a legigényesebb helytörténeti munkák is elsiklanak. Pontosan ezért jelentős ez a tanulmány, mely egyben a téma feldolgozására módszerbeli példát is nyújt. Lénárt Andor, Legények harca mestereik ellen a céhben való különválásért „ 1790-ben c. írásának alcime "Egy nyugtalan esztendő az egri ács, kőműves és kőfaragó céh életében" önmagában is sokat elárul. Az egri kőmüveslegények mozgalma a céhes középréteg kísérlete, társadalmi helyzete megjavítására. Heves megye történeti irodalmának 1971. évi válogatott bibliográfiáját Iványi Sándor állította össze. A kis kötetet névmutató zárja le. Az 1974-ben megjelent második Archívum kötet a megkezdett utat folytatta. Soős Imre, A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII. században c. közigazgatástörténeti tanulmányában a nemesi vármegye bírósági és közigazgatási ^szervezetének formálódását a XVII. század közepéig kiséri végig. Majd a török korban a menekült Heves megye szervezetével foglalkozik, a megye négy töröknek hódolt járását 1635, 1647, 1675 és 1688. években vizsgálja. Lénárt Andor, Vallásos konfraternitások Gyöngyösön a XVII-XVHI. században c. tanulmánya a különféle egyházi társulatok és egyesületek életét ismerteti. Hasonló témával foglalkozik Kovács Béla, Flagelláns körmenetek a XVIH-XDC. században c. tanulmánya is Az európai flagelláns mozgalmak történeti jelentkezésébe ágyazza azok 230