Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Pecze Ferenc: A Levéltári Közlemények jubiláló kettős kötete / 221–227. o.

akkor fokozódó bifurkációjának (önkormányzati — állami szervek) is lehetett, amely szétválasztást a kötetben máshol érintett (Lengyel A.) első tanácstörvény küszöbölt ki. Ketten a szocialista közigazgatás országos és helyi szervezetének kiépítéséhez vezető úttörő lépésekről tájékoztatnak. Főként visszaemlékezésekből és csekély számban fennmaradt eredeti oklevelekből az Iparügyi Minisztérium 1944-45 évi újjászervezését Rá ez B. kimeritő alapossággal körvonalazta. Győr megye és város igazgatásáról (1948-1954) készült tanulmányában Lengyel A. régi témáját tovább vitte. Örvendetes, hogy a prológust, amelyet már értékeltem (Helytörténeti tanulmányok. Bp., 1971), ujabb kérdéskörben kiérlelten folytatva, megyei-városi tanácsszervek működésének előnyös és negatív tanulságait is megvilágitotta. Igen tüzetes vizsgálattal a hibákat helyesen jelölte meg, bár ezeket véleményem szerint az első tanácstörvény "organizációs intézkedései" közvetlenül a maguk nemében kevéssé idézték elő. A tanácsszervezet akkori relativ aránytalansága inkább az államigazgatás fejlesztésének szükségszerű lépcsőfoka volt (előbb rámutattam az örökölt apparátus kétáguságára stb.). Nem hagyható az sem számításon kivül, hogy a népi demokratikus állam születésével életrekelt nemzeti bizottságokat nálunk, a szomszédos országoktól eltérően, adminisztratív rendszabályok időközben megszüntették. A folyóiratban Varga Endre posztumusz müve a feudáliskori Magyarország banyabirósági eljárásának taglalásával tűnik ki. Ez ugyanolyan elismerésre érdemes, amilyenben a banyabirósági szervezetről a Jogtörténeti Tanulmányok III-ban megjelent irását a hazai és külföldi szaksajtó (pl. Právny obzor 1975. 3) eddig is részesítette. Rendkívül korai úriszéki ülés jegyzőkönyv (sárvári 1556-ból) közlésével egyidejűleg Maksay Ferenc az egykorú jogszolgáltatás országosan érvényesülő általános szervezeti és eljárási mozaikjaiba is bepillant. A faluszék, 111. "törvényes faluk" hatáskörére utaló tények a J. Bodin Társulat faluközösségek összehasonlító történetének szentelt ez évi varsói világkongresszusán szerencsés vitaadalékot képeztek volna. Nem kevésbé fontos feldolgozásokat ölelnek fel a jubiláló kötet többi tanulmányai. Ezekben Iványi Emma a Rákóczi-szabadságharc előtt keletkezett és hullámaival szétzilált adóigazgatási (hadseregellátási stb.) állam szervekről, továbbá a baranyai jobbágyfalvak közigazgatásában a pecsét szerepéről Bezerédy Gy. és a 18. századi protestáns anyakönyvek forrásértékéről Jároli J. szólnak. Itt van még Buzási János pontos eligazító szövegével az Österreichische Geheime Staatsregistratur magyar vonatkozású ötezer oldalnyi iratainak repertóriuma, amely a fascikulusok és parsok eredeti felállitásábantárgyukat is közli. Az első világháború utáni országhatár-változásokból eredő községalakulásról (Nagylak) szóló dolgozatot Oltvai Ferenc készítette. Az eszmei község intézményén Per neki M. szemlélteti, hogy annak révén a nagybirtok saját érdekeit, a törvények hagyta réseket kihasználva, külön is erőteljesen érvényesítette, A mai iratkezelési gyakorlat és a levéltár szoros kapcsolatát LŐrincz Zsuzsa a szakirodalomra támaszkodva (Ember Gy., Szűcs L.) mondhatni mintegy de lege lata tanulmányozta. A tárcák többségének iratkezelési rendszereit bírálva, számukra példaként a MÉM és a MM megoldásait ajánlja. Ennek a kedvező helyzetnek bizonyára több összetevőjében nem közömbös, hogy mindkét minisztérium igazgatási körforgásában rangos egyetemek és más felsőoktatási intézmények is közreműködnek. Mindegyik tanulmányt orosz és francia nyelvű rezümé kisér, amelyek a külföldi szakemberek tájékozódását megkönnyítik, A kötet végén Ember Győző müveinek bibliográfiája (1973-ig) tárgyszerinti és azon belül kronologikus elrendezésben helyezkedik el. 226