Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Koroknai Ákos: Szögi László: A Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára. Repertórium I. 1846–1960 (1967). Bp., 1975. Műszaki tudománytörténeti kiadványok, 24. / 211–212. o.

legrégibb megjelenési formája a Mátyás keresztnévből képzett családnév, első viselője (Matyó András) 1752-ben tlint fel (100.1.). Az elnevezés nem volt mentes bizonyos gunyorosságtól. A következő fázisban a Mátyás családnév kicsinyítő, becéző, ragozott alakot öltött (Matyőka). Egyébként a matyó népnév — a családnévhez hasonlóan — sokkal nagyobb területen található meg, mint Mezőkövesd és környéke. Sajátossága a népnévnek, hogy Mezőkövesden Mátyás király emlékéhez kapcsolják. Jelentős teret szentel a monográfia történelmi része a város felszabadulás utáni történetének. A felszabadítás eseményeit Papp Zoltán tanulmányából ismerhetjük meg. Külön fejezet foglalkozik a mezőgazdaság történelmi átalakulásával, a szocialista iparosítással, a kereskedelemmel, a kommunális fejlődéssel, a társadalmi politikai élettel, a közoktatással. Az 1944-1972 időből külön eseménynaptár segíti a tájékozódást. A város néprajzi hagyományaihoz híven igen gazdag a kötet néprajzi része. Tanulmányt olvashatunk többek között a matyó társadalomról, a summáséletről, a népviseletről, a faluképről, a lakóházról, istállóról, a ház belsejéről, a bútorokról, a cserépedényekről, az állattartásról és -gyógyításról, a kapáskultura eszközeiről, a táplálkozásról, a matyó hímzésről (külön fejezetben: Kis Jankó Boriról), a fonőéletről, a matyó lakodalomról, a tájnyelvről, a mesekincsről, a karácsonyi szokásokról, a népdalról és -zenéről. Az 1972-ben ismét városi rangra emelkedett Mezőkövesd ezzel a monográfiával — a technikai-műszaki lehetőségek mellett — a szellemi erőt igyekszik bemutatni, tisztelettel emlékezik a város történelmi nemzedékeire. A mostani nemzedéket arra buzdítja, hogy ki-ki a maga posztján vállalja a jövő, a nép szolgálatát. Kállay István Szögi Láuló: » A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LEVÉLTÁRA Repertórium I. 1846-1960(1967), Bp. 1975., Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára, Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok 24. sz. 1975-ben jelent meg a Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára repertóriumának első kötete, mely az egyetemi levéltár 1974. november 1-i állapotát tükrözi. A repertórium 154 iratfolyóméternyi iratanyagot dolgoz fel. A reperóriumban az egyetemi levéltár 22 fond ja és ezen belül 63 állaga került ismertetésre. Már ezek a száraz számadatok is felkelthetik a technikatörténészek vagy a felsőoktatás történetével foglalkozók figyelmét, hiszen jelentős, eddig feltáratlan és a kutatás számára még szinte kiaknázatlan levéltári anyag vált közkinccsé e repertórium megjelentetésével. Örömmel kell fogadnunk ennek a kiadványnak, megjelenését abból a szempontból is, hogy egyik patinás multu oktatási intézményünk szükségét érezte, és elérkezettnek vélte az időt értékes anyagának bemutatására. A Budapesti Műszaki Egyetemen folyó levéltári munka hatékonyságát dicséri, hogy a repertórium első kötete mintegy két és félévi munka eredményeként jelent meg. A repertórium elsőként ismertet meg a műegyetemi iratanyaggal. Tudomásunk szerint csak a MAV Központi Irattárában őrzött levéltári iratanyagról készült hasonló repertórium, mely irattár sajnos még ma sem működik szaklevéltári keretekben, 211