Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Gazdag István: Dokumentumok Kecskemét történetéből I. 1944. október 31–1945. május 8. / 206–207. o.

DOKUMENTUMOK KECSKEMÉT TÖRTÉNETÉBŐL I. 1944. október 31. - 1945. május 8. Az utóbbi évek történeti jellegű kiadványai sorában egyre rangosabbak, elismertebbek a fórráspublikáciők, a dokumentumgyűjtemények. E műfaj iránti érdeklődés növekedését több tényezővel magyarázhatjuk. Feltétlen meg kell emliteni a dokumentumok objektivitását — a válogatás ellenére —, különösen ha teljes szövegközlés történik. A történészek, a pedagógusok, a népművelők, a politikai munkások és a tömegkommunikáció szakemberei szuverén módon használhatják a közölt iratokat, újságcikkeket. Nemzeti önismeretünk legbiztosabb pontjainak egyike a korabeli dokumentumok hiteles közlése. Ezeket újraolvasva ismerhetjük meg igazán a szülőföldjét, népét szerető és féltő, zömében uj vezetők áldozatkész tevékenységét és legfőképpen a munkás, a paraszt, az értelmiség és a kisiparos — kiskereskedő uj életet teremtő hősi munkáját. Egy-egy szűkszavú dokumentum szinte drámai feszültséget hordoz; a létezés, a megmaradás sorsdöntő pillanatait örökiti meg; felvillantja a döntések születésének körülményeit, részesiti az olvasót az első örömök, sikerek hangulatából. A történelmi feldolgozások, a szintézisek a legfontosabb összefüggések, események feltárására törekszenek, a dokumentumok ennél jóval szerényebb feladatra vállalkozhatnak; a hétköznapok történelmének a megelevenitésére. A levéltárak fontos feladatuknak tekintik a dokumentumok feltárását, közreadását, mert ezzel szolgálhatják a történelemtudományt, de emellett közelebb vihetik az embereket a saját múltjukhoz is. Ezért üdvözöljük örömmel a Bács-Kiskun megyei Levéltár uj dokumentumkiadványát, hiszen Kecskemétről eddig viszonylag kevés publikáció jelent meg. Ez a kötet gazdagítja ismereteinket a demokratikus élet kibontakozásáról, .a születő uj Magyarországról. A megyei tanács elnöke bocsátotta útjára a kötetet azzal a szándékkal, hogy az szolgálja az országos történetírást az újraindulás kecskeméti sajátosságának jelzésével és segítse a város, a megye helytörténeti és honismereti munkáját, fokozza az érdeklődést a hősi erőfeszítések korszaka iránt. A szerkesztő a dokumentumokat elsősorban a helyi közigazgatási apparátus leginkább megmaradt anyagából válogatta, kiegészítésként kerülhetett sor a népi és társadalmi szervezetek, politikai pártok, üzemek és intézmények iratainak, illetőleg a sajtó- és plakátanyag közlésére. A kötet szerkesztője helyesen törekedett arra, hogy minél szélesebb forrásbázist használjon fel, igy került sor a megyei levéltár mellett a megyei pártarchivum, a Katona József múzeum, a Bács-Kiskun megyei Patika-Múzeum, a Pest megyei Levéltár, az Uj Magyar Központi Levéltár, a Párttőrténeti Intézet Archívum iratainak közlésére. Külön elismerést érdemel a magángyűjtemények anyagának a beépítése is. A 156 dokumentum tematikai csoportosítását neheziti, hogy a közigazgatási apparátus és a nemzeti bizottság egy-egy jegyzőkönyvében, jelentésében többféle ügy szerepel. Az elhatárolható témájú dokumentumok megoszlása területek szerint a következő: mezőgazdasági 27; egészségügyi 10; ipari 9; oktatási 9; közellátási 8; sajtó és szociális ügyek 4-4. Ezeken tul 1-3 dokumentummal szerepelnek még a következő kérdések: Budapest megsegítése, honvédelem, hadifogolyakciők, kereskedelem, közlekedés, magyar-szovjet barátság, nők helyzete, posta, pénzügy, pártszerveze206