Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Erdős Ferenc: Fejér megye törvényszékének iratai, 1860–1871 / 13–20. o.

felkutatása, kézre keritése érdekében a megye királyi biztosa "kémeket" is alkalmazhatott. A községek elöljárósága pedig köteles volt jegyzékbe foglalni mindazokat, akiknek "gyanús magatartása a közvélemény által igazolva van". A nyilvántartásba vett személyekre vonatkozott az éjszakai kijárási tilalom, otthonukban a hatóságok bármikor házkutatást tarthattak. (17) Az elmondottakból is kiviláglik*, a rendelet elsősorban a Habsburg-hatalom centralizációs politikai törekvéseivel szembehelyezkedők ellen irányult, s a terrorisztikus eszközök alkalmazásával igyekeztek ingatag hatalmuk továbbélését biztositani. Azonban a Habsburg-birodalom centralizációs politikájának csődje 1865 őszén teljessé lett. A megye főispánjává Szőgyény Marich Lászlót nevezték ki, aki a közigazgatás és az igazságszolgáltatás kizárólagos irányitója lett. A konzervativ, aulikus politikus éles szemmel azonnal észrevette a törvénykezés gyakorlatában meglevő ellentmondásokat; azokat, amelyek alapjaiban sértették a személyi szabadságjogokat. A meglevő ellentmondások, feszültségek feloldásával a megye főügyészét bizta meg, aki az igazságszolgáltatás gyakorlatában fellelhető ellentmondások eredőjét "az osztrák törvények uralma"-ban jelölte meg, s azok tovább "egy percig is el nem tűrhetők". A Bach-kori rendeletek és utasítások áthatották a provizórium joggyakorlatát, s következményük lett, hogy a bűncselekményt elkövetőket vagy az azzal csak vádoltakat — nem vették figyelembe azok életkorát, előéletét — rögtön elfogták, a vizsgálat idejére bebörtönözték. így a becsületes előéletűek a megrögzött gonosztevőkkel együtt elzárattak, s a börtönök a bün iskoláivá lettek — hangsúlyozta a főügyész. Sok esetben ártatlanok, kisebb vétséget elkövetők heteket, hónapokat voltak kénytelenek eltölteni a megye fogházaiban. A tiszti főügyész a megyei adminisztráció felelősségét is felvetette, követelte az elővizsgálatok, letartóztatások, szabadlábra helyezések, kezességre kibocsátások, védelem és perorvoslatok tárgyában a magyar büntetőtörvények és törvényes gyakorlat azonnali visszaállítását. (18) A főispán — a Helytartótanács utasításának értelmében — intézkedett a közigazgatás és a jogszolgáltatás ügykezelésének egyszerűsítése érdekében. Az ügykezelés felülvizsgálatával, a javaslatok megtételével megbízott bizottság felvetette a törvényszék mindennapos munkájában tapasztalható hiányosságokat. Hangsúlyozta: a tanú- és önvallomások nem a törvényes gyakorlat alapján készülnek, előfordult, hogy hiányoznak a kihallgatott személyhez intézett kérdések, vagy azok az űgy lényegét illetően nem kielégitőek. A büntetőtörvényszék és az ügyészség munkáját nagymértékben megnehezítik a bizottság tapasztalta ellentmondások; a jegyzőkönyvekből sok esetben nem derült ki, hogy az illető tanu-e vagy vádlott, orgazda vagy panaszos. Sőt olyan személyek vallomásait is felveszik, akik az ügyről "a legkisebb ismerettel vagy tudomással sem bírnak". A másodalispán felvetette a büntetőtörvényszék iktatási rendszerének egyszerűsítését. Ugyanis két iktatókönyvet vezettek, az egyiket a törvényszéki iktató, a másikat a büntetőtörvényszék elnökének írnoka. A törvényszéki iktatőkönyv tartalmazta az iktatás számát, az ügyiratot beadó fél vagy hatóság nevét, az ügyirat "terjedelmes" tartalmát. Viszont a bűnügy elintézésére vonatkozó utalások bejegyzése nem történt meg, mig az elnöki iktatókönyvben megtalálható az elintézés rövid tartalma és időpontja, az Ügyirat vonatkozási száma, irattári jele illetve száma is. Az iratkezelés mechanizmusának egyszerűsítését ugy vélte megoldhatónak a másodalispán, hogy az elnöki iktatőkönyv tartalmazná az ügyirat tárgyának, tartalmának kivonatát, s igy a törvényszéki iktatőkönyv vezetése feleslegessé válna, viszont az elnöki iktatőkönyvbe a bűntettel összefüggő valamennyi lényeges intézkedés bejegyzésre kerülne. (19) A felvetett hiányosságok megszüntetése, a javaslatok megvalósítása mellett, a kiegyezést előkészítő s az azt követő években, a törvényszék elsődleges feladata volt 16