Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.
praktikusan nem tudtak áttérni, sőt időlegesen az oktatás a régi keretekben is részben szünetelt. (56) Az előbbiekhez hasonlóan az agrárfelsőoktatás fejlesztésében a paralelitás és a vagylagosság ellentéte gyakorlatilag minden társintézet kapcsán felmerült, E felfogások a pesti állatorvosi tanintézet és a bécsi Tierárztliche Hochschule esetén kivül más intézmények körül is rivalizáltak. Ugyanez a keszthelyi , a magyaróvári gazdasági, a Selmecbányái erdészeti képzésre, valamint a mariabrunni erdészeti tanintézetre, ill. a Hochshschule für Bodenkultur in Wien stb. létrehozására egyaránt vonatkozott. A magyaróvári alapitást Bécsből végeredményben (közelsége, oktatási nyelve stb. miatt) sokáig összbirodalmi intézményként szemlélték. Ennek létezése az ausztriai területekhez is közeleső egyetlen kizárólagos birodalmi szakágazati tanintézet koncepciójának megfelelt. Nézetkülönbségek fordultak elő, amikor pl. az elsorvasztásra itélt és a fentebb hivatkozott szerzők (Sőtér, Szabadváry) által is Habsburg-birodalmi jellegűnek tartott Selmecbányái erdészeti intézet alternatíváját keresték. Ezt az intézetet először az 1865-ben megnyilt keszthelyi gazdasági és erdészeti tanintézettel vélték helyettesiteni. Hamarosan ujabb változatként (1865-66) a mariabrunni rokonintézet tervei kapcsán akarták megszüntetni, amit megyei és városi szervek tiltakozásokkal háritottak el. Az agrárfőiskola székhelye tárgyában Bécs és Brno között is regionális-helyi, ill. parlamenti szintereken erős versengést folytattak. (57) IV. ÖSSZEGEZÉS AZ AGRÁRFELSŐOKTATÁSI SZERVEZET KEZDETI KÉT FEJLŐDÉSI IDŐSZAKÁRÓL Az agrártudományok oktatásának többirányú tudományági és intézményi kötődése volt, E szakfelsőoktatás történetileg a kezdettől fogva az orvosi, a jogi , a műszaki és a közgazdasági tárgykörök vonzásába került. Egyes szervezeti egységek és diszciplinák részben az emiitett szakterületek megfelelő tanintézeteiből nőttek ki. Ebben a szövevényes rendben a felsőfokúnak minősült összes agrártanintézet együttes áttekintése külön feladatot jelentett. A közvetlenebb mezőgazdasági intézmények mellett, a kiegyezésig differenciálódott szakágazatok: az állatorvos, az erdészés a kert észképzés szervezeteit is tárgyalni kellett. Ez utóbbiak agrárjellegét régebben sajnálatosan figyelmen kivül hagyták, noha a rendszertani ismérvek egységes kezelést követelnek. Fentebb világosan kirajzolódott, hogy az agrárfelsőoktatásnak nálunk huzamosan több kiemelkedő színhelye volt. A szakképzést összpontosító egyetem szervezet viszont hiányzott. A dualizmus államrendjének első éveiben pedig újonnan alapított agrárfelsőoktatási intézet áldásaiban a lajtántuli területek részesültek. Ez már a párhuzamos intézményalapítások elvének, a föderációs berendezés kikényszeritette, osztrák hivatalos programmá válását tükrözte. Közelebbről annak okozata volt, hogy a bécsi kormánytól az állatorvosi, a magyaróvári és a Selmecbányái stb. intézetek igazgatását 1865, 1867, ill. 1869-ben a magyar államszervek vették át. Az eseményeket továbbmenőleg a lajtántuli országok iskolafejlesztésének egymásközti viszonyai is motiválták. Egyebek között 1816-ban megnyilt a brnoi agrártanszék, amely megerősödése és önállósodása esetén később a bécsi vagy más szűkebb ausztriai alapitást keresztezhette volna. (58) 166
