Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Fehér István: A második bécsi döntés hatása a magyarországi német nemzetiségi mozgalomra / 135–148. o.
ADATTÁR Fehér István: A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS HATÁSA A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGALOMRA ' Magyarország ellenforradalmi kormányai az 1930-as évek folyamán szorosra fűzték kapcsolataikat azzal a Németországgal, amely leplezetlenül készült a második világháborúra. A német irredenta célul tűzte ki a versailiesi békerendszer revízióját, s ebben hü támogatásra talált a Trianont felrúgni akarő magyar ellenforradalmi rendszer kormányainál. Hitler, Mussolini, Daladier és Chamberlain 1938. szeptember 29-én aláirta a szégyenletes müncheni egyezményt, amely megcsonkította Csehszlovákiát és előkészítette az ország teljes megszállását. Majd ezt követően november 2-án megszületett az első bécsi döntés, amelynek alapján visszacsatolták Magyarországhoz Szlovákia egy részét. Az első bécsi döntés után, 1938. november 26-án megalakult hazánkban a magyarországi németek fasiszta szervezete, a Volksbund (1),amely faji alapon, birodalmi mintára látott hozzá német nemzetiségünk szervezéséhez. Hitler és Mussolini 1940. augusztus 30-án irta alá a második bécsi döntést, amelynek következtében visszacsatolták Magyarországhoz Erdély egy részét. Horthy szeptember 2-án legbensőbb háláját és köszönetét fejezte ki Hitlernek a nagy "igazságszolgáltatásért". A második bécsi döntés 2 370 000 embert csatolt Magyarországhoz, közöttük 1 150 000 magyart, 60 000 németet, 1 000 000 románt és 160 000 egyéb nemzetiségű lakost. A magyar uralkodó osztályok a határok revízióját mindenekfölé helyezték, s még a nacionalizmus bűvkörében élő, egyébként antifasiszta, demokratikus irányzatok képviselői sem látták elég világosan, hogy a nemzeti függetlenséget veszélyeztetik ezzel. A bécsi döntések hatása a magyar propagandában az ország felemelkedésének, boldogulásának egyedüli zálogaként szerepelt. A Kommunisták Magyarországi Pártja helyesen értékelte az uj helyzetet. "Mi már most mérlegelhetjük a mü jelentőségét, valamint magyar és külföldi felelőseinek szerepét. A magyar nép átka fogja kisérni őket és müveiket." (2) A KMP az egyedüli helyes utat mutatta, megértés a szomszédos államokkal, összefogás a közös ellenség, a német imperializmus ellen. De a magyar urak örömmámorban tobzódtak a vértelen és könnyű győzelem következtében, s amikor Horthy fehér lován bevonult Erdélybe, nem is gondoltak arra, hogy súlyos árat kell ezért fizetni. Amig Horthyék lelkesen üdvözölték 1939 őszén Hitlernek azt a gondolatát, hogy a magyarországi németeket kitelepítik az országból, s ezzel megszabadulnak a német nemzetiségi kérdés számukra megoldhatatlan feladataitól, most, a bécsi döntés után mitsem törődtek azzal, hogy még bonyolultabbá vált számukra a nemzetiségi kérdés. Igaza van Andics Erzsébetnek, aki azt állítja, hogy Magyarország "Európa szerencsétlen, tarka nemzetiségű sarka, amelyet a sors szinte szétbogozhatatlan, a nacionalizmus alapján mindenesetre megoldhatatlan nemzetiségű problémákkal vert meg."(3) A KMP a nemzeti összefogás és a háború elleni közös harc érdekében önrendelkezési jogot követelt a nemzetiségieknek, beleértve az állami hovatartozás jogát is. (4) Telekiek azonban sajátosan értelmezték a nemzetiségi kérdést. 135