Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Kanyar József: A levéltárak és a történelemoktatás / 5–12. o.

községi adattárak rendszerét. Ezt a célt szolgálja levéltárunkban az a helytörténeti­könyvtári gyűjtemény is (ESbliotheca Simighiensis), amely több mint ezer kötetével és kéziratával áll a tanárok és a diákok rendelkezésére. E gyűjteményeinkben foglal he­lyet levéltárunk tudományos dolgozóinak az elmúlt negyedszázad alatt publikát 120 ta­nulmánya, valamint levéltárunk fondjainak felhasználásával készült, nem levéltári dolgozók tollából publikált 100 kiadvány is. Egyre látogatottabb, egyelőre még csak középiskolai fokon a kutató klubunk, amely egyértelműen, a külön e célra életre hivott sajtóarchivumunkra támaszkodik és levéltárunk szakkönyvtári és helytörténeti, vala­mint kutatőtermünk segédkönyvtári állományára. Évről-évre levéltárunk falai között megrendezett — és más intézményekkel közösen is végzett — kiállítások is hasznos alkalmai a levéltári helytörténeti és szakköri óráknak és tanári továbbképzéseknek. De azt a célt szolgálják a Levéltári Ügyviteli Szabályzat alapján (133-134. §) a tananyag egyes részeihez kapcsolódó osztály és szakköri levéltárlágotagások és levéltárismer­tetések is, — amelyeket egyaránt végezhetnek szakkörvezető tanárok és levéltárosok külön-külön is —, de a legeredményesebben akkor járnak el, ha a közös feladatot együttesen végzik el. Tanáraink kapcsolata a levéltárral jónak mondható. Önmaguk továbbképzését szolgáló egyetemi doktori disszertáciős kutatásaik után szép számmal vesznek részt közülük a különféle agrártörténeti, várostörténeti és művelődéstörténeti kutatásokban is. Nem egy tanulmánykötet igazolhatja már megyénkben, hogy a levéltár tudomány­szervező munkájában, a tudományos kutatói-csapatmunkában milyen értékes publiká­ciókat alkottak középiskolai tanáraink. Levéltárunk soha egy pillanatra sem mondott le a történelemtanárok tudományos munkára történő serkentéséről. De segiti azt a törekvést is, hogy ezek a tanárok órakedvezménnyel, később talán őszt ön dijakkal is, kutatómunkát végezzenek. Szeretném elmondani, hogy kiadványaink nyilvános tudományos vitái valahány­szor a tanári továbbképzéseknek is fórumai voltak. Ilyen volt a levéltári évkönyvek, a várostörténeti tanulmánykötet vitája. A tanári továbbképzéseket szolgálták azok a tudományos tanácskozások, amelyeket időszakonként rendeztünk a megyében, mint például a kaposvári várostörténeti konferencia, a Tanácsköztársaság 50. évforduló­ján, a Kaposvári Altalános Munkásegylet centenáriumán rendezett tudományos ülés­szak is, amelynek az eredményei végül is önálló tanulmánykötetekben öltöttek testet, a levéltárosok közreműködésével és szerkesztői tevékenységével. E köteteket azóta is a Pártoktatási Igazgatóság különféle tagozatain tankönyvekül használják. De beszó­lítjuk a helytörténeti kutatásokat végző pedagógusokat a Pécsi Akadémiai Bizottság és a Magyar Történelmi Társulat által rendezett regionális tudományos tanácskozások fórumaira is. A magyar levéltárak sokszinü tevékenységét összegezve az iskolai történelem­tanítás és az iskolán kivüli közművelődés szolgálatában elmondhatjuk: milyen szoros egymásrautaltság van a levéltárosok, a történészek és a pedagógusok munkájában. Ha a magyar levéltárakat a történelmi források nagy bányamühelyeinek tartjuk, amelyből a levéltárosok — képletesen szólva — termelik ki a történelemoktatás "alap­és szerkezeti elemeit", akkor a levéltáros-történészeket — a szakmai irányítás in­tézménybeli szakembereivel együtt — a magyar történeti tudat beruházóinak kell te­kinteni, mig e csatárláncolat másik oldalán a pedagógusokat: e rendkivül fontos mü­velet kj^itelezőinek^ Ezért döntő az, hogy a levéltárosok és a történelemtanárok, mint a nemzet történeti tudatának az építői tartsák népünk egyik leghasznosabb beru­házásának a történelemoktatást, tervezzenek a jő és megbízható levéltári forrásokra, törekedjenek a hibamentes kivitelezésre, az aktiv szocialista hazaszeretre buzdító, 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom