Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - Koroknai Ákos: Alapelvek a Bánffy-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyveinek forráskiadásához / 21–41. o.

Rutinbejelentésnek számitott az Állami Számvevőszék elnöke által készitett kimutatás negyedévenként a költségvetéstől eltérő tételekről, amelyeket a miniszterelnök mutatott be a minisztertanácsnak. E táblázatok esetén a szövegközlés mennyisége (itt elsősorban cim, azaz pontszerinti közlésről van szó) csökkenne, igaz, nem tul jelentősen. A kézirat gépeltetése, a kötet nyomdai formája A gépelendő kéziratnál azt a gyakorlatot valósitottuk meg, hogy minden minisztertanácsi jegyzőkönyvet uj oldalon gépeltettlink. Ezáltal a jegyzetkészitésnél, mint már emlitettlik, be lehet iktatni az abc törtszámaival az elkészült jegyzeteket. A jegyzőkönyvek gépelésénél a lap első sorában, középütt található a minisztertanács dátuma, majd ezalatt szintén középen következnek a közlésre került egyes eredeti jegyzőkönyvi pontszámok. A jegyzőkönyvi pontszám alatt helyezkedik el minden pont cime (a pontszerű közlésnél ez megegyezik a tárggyal), amely után a pont, a regeszta, vagy a kivonatos közlés szövege áll. Az egyes jegyzőkönyveket ül. pontokat nem láttuk el sorszámmal, ui. kiviláglott, hogy ezek az átfutó sorszámok zavarólag hatnának. Ugy döntöttünk ezért, hogy a kötet tartalomjegyzékében lesznek csak az ülések dátumai sorszámozva, amely tartalomjegyzék egyértelműen utal a megfelelő oldalszámokra. Másfelől a sorszámoknak a mutató készítésénél sincs jelentősége, mivel a mutató, mint az Iványi-féle kötetnél, a lapszámra és nem a sorszámra utal. A gépelési utasitás megadásánál ügyeltünk arra, hogy a gépelő a kivonatos közlésnél ne tévedhessen, ezt a jelölést azonban nem a xeroxpéldányon tüntettük fel, eltérően a munkautasitas-tervezettől, hanem az illető részhez kis papir lapot helyeztünk be. így a levéltári anyag mentesülhetett a ceruzabejelölésektől. A gépelésnél a bekezdések 6 leütéssel beljebb kezdődnek, mig a minisztertanácsi határozathozatali részek további 6 betűhellyel lettek gépelve. Megjegyzendő azonban, hogy a nyomdai szerkesztés megkönnyítése végett a határozati részeket célszerű lesz a margón ceruzával is bejelölni. A határozati részeknek nyomdai szedése (ti. féloldalasan) igy egyszerűen áttekinthető, mig a kézirati oldalak gépeltetésénél a gazdaságossági szempontok jól érvényesülhettek. A bevezető tanulmány készítésének kérdése nem a jelen értekezés tárgya, igy ezzel nem kivánunk foglalkozni, egyébként is ennek munkautasitásba foglalása tételesen alighanem lehetetlen. Befejezésül még csak annyit, hogy igen hasznosnak bizonyulna, ha a szokásoktól eltérően az egyes kötetek lektorait még a munka folyamán jelölhetnék ki, akikkel a felmerülő problémák folyamatosan tisztázhatók lennének, hiszen minden lektori változtatás a kötet teljes átgépelésével is járhat, ami aligha gazdaságos. 34