Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Vass Előd: A kisrédei Rhédei család levéltára / 63–83. o.

A kisrédei Rhédei családi levéltár történeti kialakulása a legrégebbi irásos emléke egy 1275-ből származó oklevél keltezésétől indult el. Az OL Mohács előtti gyűjteménye az 1275-1526 közötti évekből a DL. 60 955 - 61 123 számok alatt, mikrofilmen pedig a Q 161 jelzeten 169 oklevelet őriz. Ez a 169 oklevél a családi levéltárat először elenchizáló 1753. évi elenchusban is megtalálható. De az ezután következő évtizedekben a fennmaradt régi elenchusok szerint ez az alakuló levéltár szétbomlott. A családi levéltár kialakulásának legrégebbi adata, Rhédei Ferenc erdélyi fejedelem 1667. évi végrendeletének végrehajtása során keletkezett és egy 1671. április 21-én Huszton kelt oklevélből válik ismeretessé. Rhédei Ferencné, Bethlen Druzsina halála után férjétől maradt birtokai és ingóságai ügyében erdélyi itélőmesteri döntést hoztak. De itt az örökösök között a családi osztály létrejöttének kivitelezésében Teleki Mihály személyesen is nagy szerepet játszott. Az oldalági örökösöknek csupán az általuk örökölt birtokokra vonatkozó oklevelek adattak ki és a "metalisok és egyéb régi levelek" a határozat szerint az erdélyi országgyűlés rendelkezése alá kerültek: "... a vármegye (ti. Máramaros) nótáriusa kezébe adattak, ugy hogy a jövendő országgyűlésre hozzák be s ott az ő Nagyságtok Táblája vegye igazításba, hova tétessék..." Az erdélyi itélőmesteri döntés fenti idézett szövegéből világosan kiolvasható, hogy Rhédei Ferenc erdélyi fejedelemnél volt a család egyetemének levéltára, mivel ő volt a család feje, a legidősebb testvér. Ezt az őslevéltárat halála után szétbontották. A birtokokra vonatkozó levelekre és az erdélyi országgyűlés rendelkezésére bizott feltételezhető törzsanyagra. A családi törzslevéltár vagy őslevéltár az 1658-ban elhalt Rhédei János erdélyi tanácsos, a fejedelem unokatestvére leszármazottjai kezébe került. Ez a levéltár a család erdélyi ága között tűnik fel az 1753. évi elenchus bejegyzései szerint. Egy a családi őslevéltár birtokok szerinti rendben, az 1753. évi osztályos egyezség során kialakított rendben alakult tovább. Ettől kezdve mindig a család idősebb férfitagja, a család vasládájában saját lakásában őrizte. A családi osztályos egyezségeket is rendszerint nála történt összejöveteleken tartották meg. (14) A családi levéltár történetére egy 1725. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyv szintén fényt vet, mivel arról szól, hogy az 1705. évi Gyergyó széki alfalvi zavargásokban Rhédei Pál levelesládáját felverték, és legértékesebb adomány- és kiváltságleveleit elrabolták. A Rhédei család három férfitagja: Mihály, János és Ferenc 1744. november 13-án kelt grófi oklevéllel grófi rangra emelkedett. A család idősebb férfitagja ekkor Mihály a családi levéltárat rejtő vasládát kolozsvári házában őrizte, amint erről az 1753. évi elenchus beszámol. (15) A kisrédei Rhédei család feje a család erdélyi ágának mindenkori feje volt, ő a család egyetemének vezetője is. A XVIII. századi osztályos egyezségek során a családi levéltár tovább alakult, amig az 1803. évi osztályos egyezség során a család magyarországi ága Bihar, Szatmár és Heves megyékre kiterjedő birtokairól intézkedő okiratokból végleg kialakult. A magyarországi birtokokat, a családi tanács közösen igazgatta, ugy hogy közös intézőt fogadott fel. A magyarországi birtokokról ekkor készült elenchus, már a Mohács előtti okleveleket és a család erdélyi birtokaira vonatkozó iratait nem tartalmazza. A további osztályegyezségek során 1803-tól már nem az eredeti birtokjogi leveleket adták át az egyes családtagoknak, hanem másolatot készítettek. A család egyetemének regisztratura szerve is, az osztályos egyezségekre szabályos időközökben összeülő családi tanács volt. Az erdélyi birtokokat, amelyek a legjelentősebbek voltak, a család tagjai külön kezelték. De itt is előfordult, hogy az örökösök egyes birtokrészeket az egyes részesedésük arányában megegyezve együttesen igazgatták. De az erdélyi birtokokra vonatkozó iratok külön az egyes családtagoknál m áradtak. • •• 74