Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - Szabó Ferenc: Archivum IV. A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. Szerk.: Kovács Béla. Eger, 1975. / 239–241. o.

1974. 5-32.) A további számok minden bizonnyal ebben az irányban fejlődnek tovább, azaz tágabb teret engednek a szélesebb ivü dolgozatoknak, másfelől pedig a szorosabban levéltári aspektusú témaköröknek. A szerkesztői igény és törekvés már most is ezt szolgálja. Az Archívum eddigi négy számában 15 szerző kapott helyet, közülük négy az egri levéltár aktiv vagy nyugdijas dolgozója, három muzeológus, kettő az egri főiskola oktatója, a többiek között további négy egri és két budapesti kutató. Nyilván véletlenül alakult ugy, hogy eddig nem egri, de megyebeli szerző sem szerepel, s nincs a szerzők között közép- vagy általános iskolai tanár. Hárman vannak azok, akik mind a négy számban színvonalas munkával kaptak helyet: Sugár István, Lénárt Andor muzeológusok és Kovács Béla levéltártárigazgató, a sorozat szerkesztője. Bitskey István és Iványi Sándor számitható még a kezdeti törzsgárdához. Nyilvánvaló, hogy az Archívum önálló arculatának, szerzői együttesének jellemzőit négy szám után nem lehet általánosabb érvénnyel megállapítani, inkább csak jelezni lehet az útkeresés véglegesnek látszó eredményeit. Nem a mi feladatunk, bár a kiadványsorozat reális mérlegeléséhez hozzátartozik, hogy a Heves megyében megjelenő többi kiadványhoz (a Dobó István Múzeum évkönyveinek történeti anyagához, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola történész oktatóinak munkáihoz vagy a Hevesi Szemle jobb Írásaihoz) mérjük az egri levéltár közleményeit. Ez annál is inkább indokolt volna egy tágabb értékelésnél, mert több esetben ugyanazok a szerzők szerepelnek. Mindezek előre bocsátása után szólunk kissé részletesebben a 4. számban olvasható dolgozatokról. A három tanulmány nincs egymással szorosabb összefüggésben, de mindhárom alapos forrásismeretet és korszerű, igényes elemzést tükröz. Kovács Béla: Hordóméretek az egri vár dézsmaterületén a XVI. század második felében cimmel a teljesen elhanyagolt mértéktörténet köréből vett témát dolgozott ki. Matematikai módszerek segítségül hívásával, 2508 hordó méreteiből általánosítva teszi pontosabbá Léderer Emma 1923-ban publikált megállapításait. Két időmetszetben vizsgálta meg külön is az egri és a gyöngyösi borvidék idevágó adatait. Dolgozatából pontosan megismerhetjük a bor hordók szerint történő mérését, a mértékegységesitő törekvéseket, a bordézsmálás módját az egri várhoz tartozó falvakban, mezővárosokban. Benkőné Lukács Ágnes tanulmánya (A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása) a történeti demográfiai kutatás iránt érdeklődő levéltárosok számára rendkívül hasznos. A szerző a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének 1964-ben indult vizsgálatát ismerteti, amelynek célja: országos vetületű népesedési adatokhoz jutás, megfelelő tipusu és szintű modellek kiválasztásával, az egyházi anyakönyvek reprezentatív adatfelvétele utján. A munkálat bemutatása során fontos forráskritikai megjegyzéseket nyújt az egyházi matrikulákról. A tanulmány egri publikálását az tette indokolttá, hogy a munkálat első kísérleti lebonyolítása Mezőtárkányban és Egerben történt. Az eredmények az 1820-as évekre vonatkoznak. Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez cimü dolgozatában (kapcsolódva korábbi Békés és Hajdú-Bihar megyei hasonló tárgyú publikációihoz) gazdag anyag, példás utánjárás alapján mutatja be a postai forgalom fontos szerepét a megye felszabadulása idején. Az 1944 legvégén megindult levélposta eleinte a főváros és Miskocl közötti vasúti fővonalhoz kapcsolódott, 1945 áprilisára már kiszélesedett. A tanulmány legérdekesebb részei a különböző, a front utáni helyzetben 240