Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Vass Előd: A kisrédei Rhédei család levéltára / 63–83. o.

Rhédei János maradéki mostan Erdélyben lakozó Rhédei uramék ő kegyelmék. Rhédei Sophiát vette el kágyai Fekete István, mely Fekete István boldog emlékezetű öregbik Rhédei Ferenc (: ki váradi főkapitány és Bihar vármegyei főispán volt :) megégetette sodomitaságért. Annak utána Rhédei Sophiát vette volt el Mezőterényi Vetési István. Ennek maradékát nem tudhatja atyám uram ő kegyelme. 3-dik ura volt Bánffy György, Bánffy Dénes egy testvér bátyja, és volt maradékuk. Rhédei Erzsébet, vagy Rhédei Ilona volt Böjti Benedekné, Nyireden lakott. Ezekrül igy emlékezik az atyám uram ő kegyelme, 1683 febr. 4-én." III. "Genealógiai feljegyzés a Rhédei családról, A gróf Rhédei familia de Kis Rhéde eredetét vettnek lenni iratik a XI. században, Abátől ki Saroltát a Szt. István király testvérét tartotta feleségül. Nevezetesebb férfiak voltak régebben ezen familiában. N. Rhédei Rhédei János erdélyi alvajda 1462ben. K. Rhédei 1. -ső Rhédei Ferenc a Lengyel Köztársaságnak egyik nemes tagja és aranyos vitéze. Rhédei Pál Erdélynek fő kincstárnoka (thesaurariussa). 2-dik Rhédei Ferenc I-ső Rákóczi György fejedelem udvari tanácsosa, Bihar és Máramaros vármegyék Főispánja, a Nagyvárad-i hadi erősség főkapitánya ennek fia volt 3-dik Rhédei Ferenc Erdélynek fejedelme, kiről alább a maga rendén bővebb leirat következik. Rhédei Ferenc, 1603-ban Székely Mózes fejedelemmel harcolt együtt a Barcaságban s együtt is estének el a csatamezőn. Rhédei Pál, birta a kövesdi kastélyt, birt a Sármaságon, Szigethen, Nagy és Kis Derzsidán, Girőkután, Gurzafalván, Majadon, Korondon, Remetén, Nagyfaluban, Zoványon, Rétsén, Jászon, Oláhvalkón, és Ujvágáson, mind ezen birtokait feleségének Bánffy Zsuzsannának hagyván, ez eladta 9000 magyar forintokért Kemény Jánosnak, melyre 2-dik Rákóczi György fejedelem consensust adott 1641-ben december 17-én. Rhédei János, főkirálybiró Udvarhely Székben, 1647-ben és 1648-ban. Rhédei Ferenc e néven a familiában harmadik. Amint Bethlen János irja abban az időben virtusokkal minden Erdélyben lakó főrendeken felül haladott, választatott Erdély fejedelmévé a Károly Fejérvári Országos gyűlésen 1658-ban a 2-dik Rákóczi György helyében a követendő feltételek alatt, a) Hogy az ország 2-dik Rákóczi Györgyért engesztelje meg a török portát, b) Ha 2-dik Rákóczi Györgyöt a porta kegyelmében veszi elébbeni fejedelemségében tétessék vissza, Rhédei Ferenc azt engedje meg. Igen kevés ideig viselheté Rhédei Ferenc az Erdély-i Fejedelemséget, a 2-dik Rákóczi György nyughatatlansága miatt, mert midőn .Rhédei Ferenc Medgyesen országgyűlést tartana, mind őtet, mind az ország rendéit a medgyesi várban bé rekesztette, hol Rhédei Ferenc a fejedelemségről nemes lélekkel lemondván a fejedelemséget újra felvette 2-dik Rákóczi György. Rhédei Ferencet pedig minden bántődás nélkül a maga jószágaiban küldötte. Birta a többek közt Rhédei Ferenc fejedelem Huszt városát a Huszt városa nemesek hadnagyának Mekeg Mártonnak a Huszt városa nemes lakosai számokra 1659-ben Január 1-én készült 24 artikulusból álló statútumát ugyan 1659-ben január 1-én Huszt várában aláírásával és pecsétjével megerősitette. Annak utána az emiitett 24 articulusokhoz még 29 apróbb articulusokat ragasztván Huszt városa hadnagyi birái és városi rendéi mind közönségesen közgyűléseikben május 10-kén 1668-ban aláirtak, ekkor 11 tizedekre Huszt városa felosztatott, de már ezt a Rhédei Ferenc fejedelem felesége iktári Bethlen Druzsianna erősitette meg, mely szóról szóra igy következik" :En is azért az 79