Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Vass Előd: A kisrédei Rhédei család levéltára / 63–83. o.

Iád által 1803-ban lajstromozott iratok eredeti rendjének visszaállításából jött létre. Törzsszáma P 588, 3 raktári egység (csomó), terjedelme 0,42 ifin, évköre 1536-1801 és a melléje helyezett egykori elenchusa alapján kutatható. De szintén mellette helyeztük el a már emiitett 1753. évi elenchust és a két kiegészítő iratjegyzéket is, melyek szorosan a törzslevéltárhoz tartoznak. A kisrédei Rhédei családi levéltár OL által rendezett fondja a P 1868 törzsszámot kapta, 17 raktári egység (csomó), terjedelme 2,38 ifin, évköre 1530-1817 közötti idó're terjed ki és öt állagra tagolódik. Ide a család egyetemét érintő fondba kerültek mindazon iratok, melyek a család egészével, több nemzedékével vagy több egyidőben élő és működő családtaggal kapcsolatosak, valamint a család történetével, nemességével, rangemelésével, a családi nemzedékrend leszármazásával (arbor geneologica) és birtokhelyzetével és az ezt érintő minden jogbiztositó oklevéllel állanak összefüggésben. A családi levéltár iratainak zöme idetartozik, de a tárgyi elkulönitest a belső tagolás alapján a LÜSZ 77. § (1) pontja utasítása szerint végeztük el. (19) Az első állagba kerültek a cimeres levél, a nemesi bizonyságlevél vagy a grófi diploma és költségjegyzéke, s még ide osztjuk be a birtokkal kapcsolatos hitbizományi adományleveleket, a családülési jegyzőkönyveket és a család történetével kapcsolatos leszármazási táblázatokat, valamint a család történeti levelezését és a kéziratokat, mint pl.: a családi leveleskönyv stb. (20) A második állagba kerülnek a birtokjogi iratok: vétel, eladás, adomány, zálogosítás, csere és határjárás iratai, a családi osztályos levelek, birtok és határperek, leltárak és alapítványi ügyek. A kisrédei Rhédei családi levéltár birtokjogi iratainak jelentősebb része egyes birtokok adományára, vételére vagy cseréjére vonatkozik stb., de számbelileg a mennyiségük alapján a birtokigazgatási iratoknál lényegesen nagyobb mennyiséget tesznek ki. A proveniencia elvét rugalmasan érvényesítve, a mennyiség elvének felhasználásával az egyes birtokokra vonatkozó iratokat egy egységes községi iratok betűrendes sorozatába a következő állagban helyeztük el. Azon birtokjogi iratok pedig, melyek több birtokra vonatkoznak egy vegyes tételben nyertek elhelyezést. A harmadik állagban a földesúri helyi kormányzat tevékenységével összefüggő iratokat helyeztük el. De a kisrédei Rhédei családi levéltárban ilyen vonatkozású iratot csupán a jobbágyszökésekkel foglalkozó úriszéki iratok között találtunk, ezeket kis mennyiségük alapján szintén a betűrendes községi iratok sorozatába osztottuk be. így a harmadik állagba tehát a birtokigazgatási iratok kerültek. Az egyes birtokok intézőinek kiadott instrukciók és utasítások, a jobbágy kezeslevelek szerepelnek. A községekre vonatkozó betűrendes állagban jobbágyügyek, mint pl. szökések stb. és összeírások iratai, tehát a gazdasági munkákat végző jobbágyság életét visszatükröző minden irat megtalálható. A negyedik állatban a kisrédei Rhédei család 16 családtagjának külön-külön tételbe rendezett személyes iratai és levelezése került. Itt tanúi lehetünk a család történetének kibontakozásának, amikor 1580 körül Rhédei Péter és Pál az egri végvár lovastisztjeiként leveleket irnak és kapnak s ezekből az akkori világ megszólal. Majd néhány évtizeddel később Rhédei Ferenc nagyváradi főkapitány s későbbi erdélyi fejedelem iratai és levelezése, közötte végrendelete tűnik elő. Az egyes családtagok tételeinek felállításakor viszont azok életkorára vonatkozó adatok sajnos csupán a legnehezebb körülmények között szerezhetők be. De az iratanyag egészének tüzetes átvizsgálása során, valamint a velük foglalkozó történeti irodalom átolvasása utján le76