Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Szegedy-Maszák Mihályné: Budapest Főváros Levéltára tudományos és közművelési tevékenysége / 53–58. o.

tatások. Például összefoglaló munka készül a fővárosi háztartási alkalmazottak életmódjáról, a XIX-XX. században, foglalkoznak a budapesti bevándorlás kérdéseivel a második világháború között. Ezenkivül meg kell emliteni, hogy a levéltárosok más témákkal foglalkozó munkáiban is nagyon lényegesek a társadalmi-gazdasági struktúra vizsgálatok. így például a Magyarország piackörzetei, piacközpontjai és városai a XIX. században c. készülő munkában, mely az ország városai és Budapest városi funkcióinak vizsgálatánál alapvető szempontokat tár fel a társadalomvizsgálat terén. A második jelentős kutatási téma a Levéltár tudományos tevékenységében a városigazgatás, várospolitika, városi autonómia és a hivataltörténet. A város központi funkciójával foglalkoznak például a következő munkák: "Buda elsőbbsége a tárnoki városok között", Buda és Pest egyesítése 1849-ben", Budapest az ország politikai és igazgatási központja a debreceni kormány idején", "Budapest helye az ország életében — tendenciák és távlatok 1968-73", "A szocialista várospolitika kérdései a fővárosban. " A várospolitika kérdéskörén belül fontos az autonómia problémája. A fővárosi önkormányzat jellegét, szerepét és jelentőségét, a városvezetés mögött húzódó politikai harcokat tárgyalja a már emiitett "Budapest székesfőváros részvétele az 1905-06. évi nemzeti ellenállásban" cimü kiadvány is. A város vezető testületeinek működésével — a középkortól napjainkig — többféle formában foglalkozik a Fővárosi Levéltár. A hivatali utasitások forráskiadásai mellett az egykorú segédlettel nem rendelkező értékes anyagokhoz készit a kutatást elősegítő, mutatókartonokbői álló segédletet. (Pl. Buda és Pest város Tanácsának iratai, Pest város és Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottság iratai, a Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főparancsnokság irataihoz készülnek mutatók.) A Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtőbizottsági és Tanácsülési Jegyzőkönyvei 1945 és 1971 közötti anyagát a kronologikus rendben közölt ülések kivetített napirendi pontjaihoz szerkesztett tárgymutató teszi majd hozzáférhetővé. A Budapesti Népügyészség és Népbirőság iratanyagának korszerű adatfeltáró munkája egyben kiserlet is általában a-levéltári anyag kutatásának modern, gépi eszközökkel történő elősegítésére. Ugyancsak a hivataltörténethez járulnak igen fontos adatokkal az olyan monográfiák és tanulmányok, mint "A kormánybiztositő intézmény kialakulása 1949-ben", vagy "Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben". Szintén a hivataltörténethez kapcsolódik a "Budapest székesfőváros iskolán kivüli Népművelő Bizottságának tevékenysége 1922-1944-ig" cimü készülő tanulmány, vagy a Művelődésügyi ágazat ügykörei, ügykör és hatáskör változásai 1950 és 1956 között" kutatás témája. A harmadik átfogó kutatási terület a Fővárosi Levéltáron belül Budapest gazdaság- és ipartörténete. A munkatársak foglalkoztak a pénz- és áruhitel kérdésével a XVIII. században, a pest-budai céhes ipar válságával a XIX. században, a céhes mesterré válás felvételeivel Pesten az 1840-es években, az ipartársulatok megalakulásával a fővárosban. Tanulmány készül Budapest gazdaságtörténetéről, gazdasági folyamatainak átfogó vizsgálatáról 1919 és 1945 között, valamint a Budapesti Aru- és Értéktőzsde történetéről (1864-1949). A különböző intézmény-, gyár-, illetve üzemtörténeti munkák a főváros történetének szerves részelemei. A jó intézménytörténet, a jó üzemtörténetirás a helyi törvényszerűségek feltárásával az általános, nagyobb hatósugarú összefüggések felismerése felé mutat, vagyis az egyedi történeti adatokban az általános összefüggések konkrét megnyilvánulási formáit mutatja be. A levéltár dolgozói irták meg például az 56