Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - Komjáthy Miklós: Ila Bálint (1903–1975) / 281–284. o.

jelentette meg. A szerencsés pályakezdés után Ila Bálint tudományos működése két nagy mezőn bontakozott ki. Az egyik a levéltárral, a levéltáríiggyel, a levéltári anyaggal kapcsolatos tudományok és forráspublikáciők, a másik a megye-, tágabb értelemben a helytörténelem. Az előbbi csoportba tartoznak a Thurzó-levéltárról megjelent, alapos közleményei (igy elsősorban "A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti iratai" c. kitűnő forráskiadványa), továbbá a levéltárosképzést szolgáló, instruktiv jegyzetei, a levéltári anyag használatát megkönnyítő leltárai, ill. repertóriumai, levéltárismertetései, a levéltárak történetéről, a mikrofilmezésről irt cikkei, valamint a levéltári anyag tanulmányozása során tett megfigyeléseit summázó tanulmányai (igy "Az Írásbeliség a XVIII. századi birtokigazgatásban" s "Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer" c. forrástudományi dolgozatai). A másik, a jelentősebb munkaterülete a megyetörténelem volt. Itt a megyei lexikonokkal szinte uj műfajt teremtett. 1964-ben jelent meg Kovácsics Józseffel, a statisztika professzorával közösen irt, külföldön is nagy elismerést aratott müve, "Veszprém megye helytörténeti lexikona". Ez a jeles mű tulajdonképpen a szerzők gyakorlati tevékenységéből született. Mindketten résztvettek ui. az Országos Törzskönyvi Bizottság irányításában s ennek során látták, hogy igen nagy szükség van a helységnévtárak és a helytörténelmi monográfiák mellett, a Fényeshez hasonló, lexikális, de annál tudományosabb igényű sorozatra, amelyet a központ adatközlő szervek (Országos Levéltár, Központi Statisztikai Hivatal) anyagának feldolgozásával bővebb tájékoztatást nyújt az igazgatásnak, a településfejlesztés, a területszervezés munkatársainak s kitűnő támasza lesz a helytörténelemnek, a népességi, gazdaságföldrajzi, néprajzi, jogtörténelmi s nem utolsó sorban a történelmi statisztikai kutató munkának. Avatott toll, a Györffy Györgyé irta Ila müvéről: "A munka... kiemelkedő alkotás, helytörténeti irodalmunk nagy nyeresége. " Még meg sem jelent Veszprém, Ila máris hozzáfogott két, másik dunántúli megye hasonló módon való feldolgozásához. Halálakor Zala megye szövegezése folyt s már jócskán előrehaladt az anyaggyűjtés Vas megye lexikonához is. Más világban, gyökeresen más célkitűzéssel indult négy évtizeddel ezelőtt a Mályusz Elemér tervezte és irányitotta sorozat, a "Magyarság és nemzetiség". Ebben Gömör megye népességtörténetének megirását vállalta Ila Bálint. Elsőként a mii II. kötete 1944 karácsonyán, egy korszak utolsó óráiban (e kötet tiszteletdijából vette kis, csúcshegyi tuszkulánumát), III. kötete pedig, a negyvenes évek végén induló, nagy átalakulás küszöbén jelent meg. Húsz esztendőt "pihent" a IV. , befejező kötet, amely már mint az Országos Levéltár kiadványa 1969-ben látott napvilágot. Közben a mii célkitűzése és módszere az idők kivánta módon és mértékben megváltozott. (E három kötet betűrendben tartalmazta a megye községeinek népesedéstörténetét.) Az első két kötet nemzetiségük szerint csoportositotta az egyes községek lakosainak nevét. A névminősités azonban a haladó történettudomány módszertárából kimosődott, igy azután a záró kötet egyszerű abc-rendben közli a családneveket, azok nemzetiségének meghatározását rábizván az olvasóra. Hatalmas forrásanyag halmozódott fel Ila Gömör megyéjében. De tul e tényen, igen értékesek az egyes települések történetének összefoglalásai is. A müvet megkoronázó első, bevezető kötet, amely az adatközlő kötetek eredményeit szerkeszti egybe, most van megjelenőben. Helytörténelmi, nagy szintéziseinek melléktermékeként számtalan, kisebb-nagyobb tanulmányt is publikált. Főképp népesedéstörténelmi és történelmi statisztikai értekezései érdemelnek emlitést. Ezek sorából különösen kiemelkednek "Die wa283