Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Pap Gáborné: Spanyolországi tapasztalatok / 39–52. o.

országgyűlésről, a magyar rendek álláspontjáról, a különböző gazdasági, kereskedel­mi, katonai kérdésekben-, tudósításokat Paswan-Oglu oláh insurrekciójáról stb. Ezek­ből a jelentésekből természetesen nem lehet uj, meglepő adatokat várni a korszak történetéhez, legfeljebb az ügyvivő — sokszor szubjektív — véleményének ismerteté­se, az események magyarázata, értékelése színesíti az eddig kialakult képet. A Correspondencia sorozatban remélhető még elszórtan hasznos magyar vo­natkozású adat, de ennek kutatása nem elsőrendű fontosságú és megítélésem szerint csak a spanyol levéltárakban (főleg Simancasban) elvégzendő fontosabb kutatások után volna célszerű alaposan megnézni. Átnéztem továbbá — Bekény István javaslatára — a Sevilla-i Indiák Levéltárá­nak nyomtatásban kiadott leltárát, mivel elképzelhető volt, hogy a XVI. század elején Amerikába kivándoroltak lajstromkönyveiben akadhat magyarországi kivándorló, kü­lönösen az 1514 utáni évtizedben. A leltár szerint az "Indiába" utazók iratainak szek­ciója két részre oszlik: az egyik az "Utazók illetőségi könyvei" (regiszterkönyvek az Amerikába utazók adataival), a másik az "Utazókra vonatkozó információk és engedé­lyek". A két emiitett széria mintegy 150 000 bejegyzéséről készült egy kéziratos ka­talógus, eddig 3 kiadott kötetben, mely 15 480 cédulát foglal magában az 1509-1559 közti évekből (tehát éppen a minket közelebbről érdeklő időszakról). x Itt pontos adato­kat találunk a kiutazók nevéről, foglalkozásáról, származásuk helyéről, megbízatásuk­ról. A katalógus mutatója alapján azonban egyetlen magyar vonatkozású bejegyzést sem találtam. Bár más szekciókban — a leltár szerint is — a sevillai levéltárban bősé­ges egyéb dokumentáció lelhető még a kiutazókról, ugy gondolom, hogy e témakörben további kutatás nem volna indokolt. Az utóbbi harminc év során került spanyol közgyűjteményi őrizetbe Don Luis de Salazar y Castro igen értékes gyűjteménye, amely mintegy 65 000 iratot (eredetit és másolatot) foglal magában a X. századtól a XVII. század végéig. E gyűjteményről 1949-től kezdődően 40 kötetes katalógus jelent meg Madridban, mely magyarországi könyvtárakban nem található. xx A katalógusra dr. Csapodi Csaba volt szives felhivni a figyelmemet. A negyven kötetet átnéztem és a magyar vonatkozású iratokat kijegyze­teltem. A gyűjtemény az Academia de História könyvtárában van. A gyűjtemény sok olyan oklevelet foglal magában, amely a magyar kutatók előtt még ismeretlen és tartalmazhat uj mozzanatot középkori történelmünk vagy a török háborúk korának megítéléséhez. Beatrix királyné számos eredeti levele mellett V. Károly velencei és genovai követeinek levelezése, jelentéseik, pápai és uralkodói levelek, krónika-töredékek adnak hirt arról, hogy a török veszély közeledésére, Ma­gyarország elözönlésére s az egész korszak számunkra létfontosságú eseményeire hogy figyelt föl s mindezt milyen szemszögből itélte meg az európai politikát irányító spanyol diplomácia. Sok egyéb mellett olvashatjuk — több egykorú másolatban is — Catalogo de Pasajeros a Indias. — Sevilla, 1940-46. Antonio de Vargas - Zuniga i Montero de Espinosa y Baltasar - Cuartero y Huerta: Indice de la Colección de Don Luis de Salasar y Castro — Tomos I-XL. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom