Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - KRÓNIKA - Móra Magda: Az 1975. évi Soproni Diáknapok helytörténeti pályázatáról: a Fejér megyei pályaművek bírálatainak tükrében / 263–270. o.

Nem kis feladatra vállalkozott két pályázó: 1. A székesfehérvári óvodahálőzat fejlődése 2. A városi tanácsi könyvtárhálózat fejlődése Székesfehérváron cimü dolgozataikban, akik a pályázati feltételeken túlmenő követelményeket támasztottak önmagukkal szemben. A két dolgozat közül az első nem is tud megfelelni a választott témának, bár a felszabadulás előtti évtizedekre vonatkozóan nem egy érdekes helyi adatot közöl, felhasználja jő szakemberek lényeglátó visszaemlékezéseit, de témáját összefogni nem tudja, a számszerű adatok helyett általánosságokat mond, sokkal inkább az óvodában folyó pedagógiai munka általános módszertani korszerűsödéséről beszél, mint magáról a helyi hálózatról. A cimben meghatározott téma Ígéret marad. A városi könyvtárhálózat fejlődését bemutató pályamű gondosan felsorolt forrásai bizonyítják, hogy a dolgozat irőja minden fellelhető anyagot megismert és felhasznált. A hálózat egyes részlegeinek megalakulását és annak körülményeit, az anyagi ellátottságot, a dolgozók létszámát, az olvasott müvek és olvasók számát, a kezdeti évek nehézségeit és a felfelé ivelő fejlődést az okok és körülmények mérlegelésével igyekszik bemutatni* Mindig szem előtt tartja a helyiségek és munkakörülmények korszerűsödésének vonalát is. A szerkesztés külön értéke, hogy az egyes korszakokat ott nyitja és zárja, ahol egy-egy szervezeti változás következik be, egy-egy fejlődési periódus zárul le, vagy éppen stagnálás mutatkozik a jelölt évszámokon belül. Ha akadnak is túlságosan messzemenő és nem egészen indokolt következtetések, de általában mértéktartó a dolgozat Írójának értékelési módja, következtetései tárgyilagosak. A vállalt feladat nehézségeinek ellenére egyike a legsikerültebb tanulmányoknak. Sti- , lusa szakszerű, tömör és választékos. Művelődéstörténeti szempontból figyelemre méltók és méltánylandók 1. A Fejér megyei bábjátszás története 1949-1950 2. A szabadmüvelődés és kezdetei Székesfehérváron 3. A székesfehérvári Vörösmarty Szinház története 4. A Fejér megyei Levéltár története cimü pályaművek is. Az első dolgozat cimével nem értett egyet bírálója, szerinte helyesebb lett volna az "Adalékok a Fejér megyei bábjátszás történetéhez" cimet választani, mert bár sok uj adatot hoz a felszabadulás utáni kulturforradalom egyik kevéssé ismert területéről, a bábjátékok fontos, tudatformáló szerepéről, a bábcsoportok által játszott darabok kulcsfiguráiról, az 1949. évi választások időszakában végzett munkáról, de a bábjátszás megyei történetével, s magukkal a műsoron levő darabokkal kevéssé foglalkozik a szerző. A szabadmüvelődéssel és annak székesfehérvári kezdeteivel foglalkozó dolgozat irója szintén tulment a pályázati előírásokon, és igy megnehezítette saját feladatát, szétesővé tette munkáját. Komoly értéke a dolgozatnak, hogy felhasználta Ivánka Lászlónak, a maga korában országos viszonylatban a legjobbak közt számontartott szabadművelődési felügyelő emlékezéseit, a megyei hírlap ide vonatkozó híradásait, Szirbik alispán beszámolóját a célkitűzésekről és eredményekről. A szerkezet széteső voltát és aránytalanságait némileg magyarázza a terület sokrétűsége és az adatok egyenetlensége is, de ez nem menti egészen a szerzőt, akinek érdemei elsősorban az anyaggyűjtésben, forrásai felkutatásában és a terület gazdagságának megsejtetésé268