Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - KRÓNIKA - Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár tevékenysége és feladatai a közművelődési határozat végrehajtásában / 255–258. o.

Gazdag István : A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR TEVÉKENYSÉGE ÉS FELADATAI A KÖZMŰVELŐDÉSI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁBAN Az MSZMP KB 1974. márciusi határozata összegezte a közművelődés eredményeit, jelezte az előrehaladást gátló tényezőket és megfogalmazta a közművelődés feladatait a fejlett szocialista társadalom épitésében. A levéltár közművelődési munkájával kapcsolatos konkrét megyei feladatokat a megyei szervek határozták meg. A megyei pártbizottság 1974. május 21-i ülésén jelentést fogadott el a megye közművelődésének helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. A Hajdú-Bihar megyei Tanács Végrehajtő Bizottságának tisztségviselői 1974. december 2-án hallgatták meg a levéltár munkájáról készitett tájékoztatót és ez alkalommal több fontos szempontot adtak közművelődési munkánk jobb szervezéséhez. A Levéltári Igazgatóság a levéltárak életében kibontakozó közművelődési munka általános irányelveit dolgozta ki, az 1969es levéltári törvény alapján, mig a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya a párthatározatok alapján konkrét tennivalóinkra hivta fel a figyelmet. A fentiek mellett közművelődési munkánkat nagymértékben segitették a megye vezető közművelődési intézményei (muzeumok, könyvtár, TIT, művelődési központ) a megyei honismereti és helytörténeti bizottság. A közművelődési munka a levéltárakban a közelmúltban kezdett kibontakozni. Nem is olyan régen a megyei, városi levéltárak zárt intézmények voltak, elsősorban a megyei és a városi vezetés közvetlen hivatalai és csak másodsorban tudományos és kutatási bázisok. A felszabadulás után a különböző tervezeti változások nyomán különösen a tanacsositast követően 1968-tól a levéltárak egyre erőteljesebben kapcsolódtak be a megyei tudományos, politikai és kulturális közéletbe. A levéltár tehát nem kifejezetten közművelődési intézmény, de beletartozik azon intézmények rendszerébe, amelyeknek fő feladataik mellett közművelődést segitő teendőik is vannak. A levéltár közművelődési munkájának legjellemzőbb sajátossága, hogy valamilyen formában összefüggésben van a történelemmel és áltálában valamely eseményhez, jubileumi évfordulóhoz kapcsolódik. Ez határozza meg a levéltári anyag közművelődési felhasználásának sajátos formáit és eszközeit. A levéltár és a közművelődés viszonyában a közreműködés játssza a fő szerepet. A közreműködésre viszont az jellemző, hogy a felmerülő országos és helyi társadalmi igényekhez kapcsolódik. Mértéke pedig a levéltár sajátosságaihoz, adottságaihoz anyagi és személyi ellátottságához igazodik. A HBmL közművelődési tevékenységének alapját a rendezett, segédletekkel ellátott levéltári anyag képezi. Az őrizetünkben levő 3 600 fm iratanyag kutatható állapotban van, a kutatók rendelkezésére áll növekvő mikrofilmállományunk és 4 800 kötetes könyvtárunk. Az elmúlt két év során a kutatást megkönnyitő mutatókat készítettünk több fontos anyaghoz (Debreceni Nemzeti Bizottság, Bihar m. alispán, Vécsey királyi biztos, stb.) Ezt a tevékenységünket a jövőben feltétlenül tovább szándékozunk folytatni. 255