Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - É. Sin Ágota: Péter László: Szeged utcanevei. Szeged, 1974. / 237–239. o.

szénként közli a neveket s ezáltal alkalmas arra, hogy a korábbi utcákat a későbbiekkel azonositani lehessen a nevük segitségével. Az 1553-1554-es esztendőkből hiányosan, de fennmaradt egy fejadó defter. Az előző források adatsorát méltóképpen zárja e században az 1578-as adóösszeirás. A 18. századból származik Ballá Antal kéziratos térképe, melyen csak két utcanév szerepel, az 1814-ből való Buday-féle másolatán azonban jóval több szegedi utca neve maradt meg. Itt figyelhető meg először (három példán) az első hatósági névadás. Az első nagyszabású utcakeresztelőre 1848-ban került sor. A forradalom lendületében ilyen nevek születtek: Szabadság tér, Kossuth utca, Batthyány tér, Wesselényi sor. A forradalom és szabadságharc bukása az utcar nevek alakulására is rányomta bélyegét. A forradalmi neveket eltörölték, az utcák nevét pedig mindenütt németül irták ki. Az 1879-es nagy árviz, amelyet csak "a Viz" néven emlegetnek, nagy fordulatot hozott a város utcáinak "életében". A város ujjáépitésére szervezett királyi biztosság vezetője, Tisza Lajos felszólította a város vezetőségét, hogy alakitson bizottságot az uj utcák elnevezésére. Ez a szegediekből álló bizottság sajnos nem a hagyományok tiszteletével nyúlt a kérdés megoldásához. A régi, megmaradt utcák nevét ugyan jórészt meghagyták, de egy nem jól értelmezett esztétikai érzék nevében sok hangulatos utcanevet megváltoztattak. így lett a Tyukbögy utcából Gyöngytyúk utca, a Varjú utcából Páva utca, a Kacsa utcából Liba utca. Ez a bizottság fejlesztette ki tulajdonképpen azt a rendszert, hogy a város utcanév anyaga személynevekből gyarapodjon. Ezután megindult a javaslatok egész sora Szeged utcaneveinek átkeresztelésére, megcserélésére. Szerencsére ezeknek a javaslatoknak a zöme megbukott, nem valósult meg. A fiatal Móra Ferenc is hozzászólt az utcanevek kérdéséhez a Szegedi Napló hasábjain. A régi utcaneveket azonban nem kezelte kellő történeti érzékkel; hadakozott ugyan a személyneves utcanévadás ellen, de rossz irányban kereste a megoldást: amerikai mintára számozni akarta az utcákat. Az ellenforradalom alatt is történt néhány alkalmi névváltozás. A város körüli telepek névtelen, illetve számozott utcaneveinek kialakítására három tervezetet dolgoztak ki. Az első Szeged régi utcaneveinek felujitását terjesztette elő. A második az ország nagyjairól akarta elnevezni az utcákat. Végül a harmadikat fogadták el, amely azt javasolta, hogy a Magyarországtól elszakított területeken levő városokról, hegyekről, stb. nevezzék el a szegedi utcákat is. Ezek az uj utcanevek először az 1939. évi várostérképen jelennek meg. Még 1938-ban bizottság ült össze, hogy eldöntse, melyik utca kapja Mussolini és Hitler nevét. A döntés megszületett, de annak végrehajtását csöndesen elszabotálták, a táblákat sem tették fel. Olyannyira megfeledkeztek róla, hogy négy év múlva ismét el akarták nevezni a volt Rudolf teret Horthy Istvánról. Zolnai Béla, majd Banner János Cs. Sebestyén Károly szakértelmére támaszkodva szembeszálltak a hivatalos fórumokkal és állást foglaltak a történelmi múlt megbecsülésének jegyében történő névadás mellett. A felszabadulás után a reakciós utcaneveket a polgármester gyors intézkedésére megváltoztatták. Ezt követően napjainkig folyik több-kevesebb sikerrel a névadás. A következő fejezetben Péter László saját évtizedes kutatómunkájának tapasztalatait összegzi, igen fontos útmutatást ad az utcanevek rendezésére és továbbfejlesztésének irányelveihez, majd konkrét javaslatokat esz a rendezésre. A könyv magját alkotó utcanévtár az utcákat mai nevük betűrendjében tartalmazza. Mindenütt közli a névváltozásokat, történelmi összefoglalókat, rövid életrajzi adatokat, szinte egész tanulmányokat fűzve hozzájuk. A kötetet irodalomjegyzék és 238