Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - Kállay István: Kaposvár. Várostörténeti tanulmányok / 233–235. o.

célszerű lett volna az egyes iratokhoz is rövid magyarázatot fűzni a közlést megelőzően, ami alapján a megyetörténet egészébe elhelyezhetők lennének az egyes iratok, vagy irategyüttesek. Nagyon célszerűen, nem vállalkoztak az iratanyag teljes szövegének a közlésére, a kevésbé jellemző részek elhagyásával. Az összegző tárgymegjelölés és a dátum mellett talán célszerű lett volna a keletkezés helyét is feltüntetni, ahol az megállapítható. Különösen érvényes ez a fejedelemnek a megyéhez intézett irataira. A szövegek eredeti helyesírása megmaradt, a latin nyelvű részletekkel és közigazgatási szakszavakkal együtt. Ezek lefordításához, értelmezéséhez kitűnő az anyag végén található szójegyzék. Anélkül, hogy használhatóságát vitatnánk, talán jobb lett volna a hosszabb összefüggő szövegrészek, vagy a kevésbé ismert kifejezések fordítását a szöveg közt is zárójelben közölni, ami legtöbb közérdeklődésre számottartó forráskiadványnál meg is történik. így elkerülhető lenne, hogy az olvasó, a pedagógus a dokumentumok megértéséhez, felhasználásához maga kényszerüljön a szójegyzék segítségével a szövegrészeket lefordítani és értelmezni. Ugyanígy a névmutató néhány adatát is beépíteni a hiányolt összekötő szöveganyagba. A bibliográfia éppen ajánló jellegénél fogva nem ölelhette fel a teljes nógrádi vonatkozású irodalmat, sőt az országos anyagból is csak a legfontosabbakat. Ebből a szempontból is mintaszerű a válogatás, címleírásai szabványos formában készültek. Tematikusán kitűnően tagolt és nagy erénye, hogy több, ma már nehezen hozzáférhető kötet, folyóiratpublikáciő létére hivja fel a figyelmet. Nem feledkezik meg ugyanakkor a népszerű feldolgozásokról, újságcikkekről sem. Sőt csokorba köti a korszakkal foglalkozó legfontosabb szépirodalmi alkotásokat is, nagy segítséget nyújtva ezzel az iskolai oktatásnak. Nem ártott volna azonban néhány helyen a bibliográfiai tétel lelőhelyét is feltüntetni, főleg a régebbi, ritka munkáknál. Esetleg utalni arra, hogy a könyvtárban az egész bibliográfia anyaga, vagy egyes részei megtalálhatók. Néhány megjegyzésünk ellenére is e kitűnő összeállítás tudományos igénnyel, elsősorban az ismerettejresztést szolgálva készült, sajnos csak kis példányszámban, sokszorosítva. Érdemes lenne azonban a Nógrád megyei levéltár kitűnő forráskiadvány sorozatában nyomtatott formában, nagyobb példányszámban is megjelentetni. Jároli József KAPOSVÁR. VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Várostörténetet kétféleképpen lehet írni. Vagy megvárjuk, míg a kutatások, előtanulmányok lehetővé teszik egy időrendben hézagtalan monográfia megírását, vagy önálló tanulmányokat gyűjtünk egy kötetbe. Kanyar József szerkesztő ezt az utóbbi utat választotta. Az eredmény azt mutatja, hogy helyesen tette. A kötet négy részre oszlik. Az első a vár és mezőváros korszakát tárgyalja (Bakay Kornél: Kaposvár földjének őstörténete a legrégibb időktől, Győrffy György: Kaposvár az Árpád-korban, Komjáthy Miklós: A középkorvégi Kaposvár, Szakály Ferenc: Kaposvár a török időkben, Bácskai Vera: A város és társadalma a XVIII. században, Szili Ferenc: Kaposvár 1848/1849-ben). A második rész a rendezett tanácsú várossal foglalkozik (Lőczy István: Somogy vármegye közlekedési hálózatának változása és Kaposvár központi szerepkörének kialakulása a XIX. század folyamán, Simonffy 233