Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - Jároli József: A Rákóczi-szabadságharc és Nógrád megye. Dokumentumválogatás és ajánló bibliográfia. Összeállította: Czipó Ernőné és Leblancné Kelemen Mária. Salgótarján, 1976 / 231–233. o.

Mindenekelőtt a földkérdésnek a felszabadulást követően kibontakozott népmozgalomba való jelentkezését vizsgálja, s megállapítja, hogy a Magyar Kommunista Párt egyes helyi szervezetei már 1944 októberében felvetették a probléma mielőbbi rendezésének szükségességét. Ekkor azonban az átalakulás más időszerűbb kérdései háttérbe szorították a földreform ügyét, mignem 1945 január-februárban széleskörű tömegagitáciők sorozatában bukkant, immár elemi erővel, felszínre a mielőbbi megoldás sürgetése, így történhetett, hogy a márciusi földreform rendelet már felkészülten találta Békés megye agrárproletáriátusát és szegényparasztságát, s lehetőséget teremtett a földosztás gyors lebonyolítására. Elemzi a tanulmány a földosztó bizottságok összetételét, a földosztás megszervezését s azokat a törekvéseket, amelyek a földhiány következtében kielégítetlenül maradt rétegek helyzetének rendezésére irányultak. Megállapítja, hogy a dunántúli telepítési kísérletek a vártnál kisebb eredménnyel jártak s jóval nagyobb várakozás kisérte a megyén belüli — települések közötti — területarányositási intézkedéseket. A kiosztott földek megművelésének az ujgazdák nehézségei megoldásának egyik útjaként a termelőszövetkezet-alakítások kínálkoztak. Ezek a kezdeményezések főként a volt uradalmi cselédek között találtak visszhangra, de az un. "gépszövetkezetek" (a mezőgazdasági gépek közös hasznosítása) általános kedvező fogadtatásban részesültek. A kötet záró tanulmányban Réti R. László a békési gyáripar 1944 őszi s felszabadulás utáni struktúráját, az uj élet megindulásában játszott szerepét ismerteti fő vonalakban. A tömör, logikus felépítésű írás feltárja az ipari üzemeknek (malomipar, textilipar, épitőanyagipar, nyomdaipar) a megye gazdasági életében betöltött fontos szerepét. Társadalmi vonatkozásban a munkásság súlyára és összetételének sajátosságaira (textilipar: női munkaerő) hívja fel a figyelmet. A tanulmány-gyűjteményt dokumentum értékű egykorú fényképfelvételek és iratreprodukciók teszik teljessé, közülük nem egy a kor hangulatának szuggesztív aláfestője (pl. Az első kommunista szervezetek tagkönyvei). Gecsényi Lajos A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC ÉS NÓGRÁD MEGYE Dokumentumválogatás és ajánló bibliográfia Összeállította: Dr. Czipő Ernőné és Leblancné Kelemen Mária A Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár és a Nógrád megyei Levéltár Kiadványa. Salgótarján, 1976. 69 1. Szines dokumentum anyag és körültekintő válogatással készült ajánló bibliográfia. Ezzel jellemezhető legjobban a két Nógrád megyei közgyűjtemény közös kiadványa. Időszerűségét a vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója adja. Kitűnő segédanyag került ezzel az ünnepségek szervezőinek kezébe, ami jól használható később is az iskolai oktatásban, ismeretterjesztésben, sőt a helytörténeti kutatásban is. A dokumentumok és az irodalom válogatásánál a történelmi is231