Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - FIGYELŐ - A levéltárügy szervezete a Mongol Népköztársaságban / 215–218. o.

FIGYELŐ A LEVÉLTÁRÜGY SZERVEZETE A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Az 1921-es népi forradalom győzelméig az országban nem voltak állami levéltárak, az iratokat az állami szervek maguk őrizték. Azokban az időkben sok területi igazgatási szervnek nem volt állandó tartózkodási helye, ennélfogva, gyakorlatilag az iratok őrzéséhez szükséges feltételek is hiányoztak. 1921-ben a népi kormány határozatára létrehozták Urgában (jelenleg Ulán-Bátor) az első tudományos intézményt, a Tudományos Bizottságot, amely többek között feladatul kapta az ország számára történeti értéket képező könyvek, kéziratok, dokumentumok összegyűjtésének megszervezését. Ezeknek az intézkedéseknek az eredményeként először oldódott meg a levéltári anyag őrzéséhez és központosításához szükséges egységes központ létrehozásának kérdése. 1927 decemberében a Tudományos Bizottság határozatot hozott, amelynek értelmében szakembereket jelöltek ki a különböző központi és területi állami szervek iratanyagának összegyűjtésére és elsődleges feldolgozására. Ez a határozat fektette le lényegében a Mongol Népköztársaság Központi Állami Történeti Levéltára eljövendő bázisának kezdeti alapjait. A levéltári anyag összegyűjtésének munkálatai a fővárosban az 1930-as évek elejéig folytatódtak. Sok történeti értékű dokumentumot sikerült összegyűjteni és megőrizni. A levéltári dokumentumok három csoportra tagolódnak: — a mandzsur állam időszaka mongol intézményeinek dokumentumai, — a központi és helyi hatalmi szervek dokumentumai a Bogdo-kán uralkodásának időszakából, — a néphatalom és a szocializmus időszakának dokumentumai. A Mongol Népköztársaság Központi Állami Levéltára jelenleg is tartja magát az iratoknak fenti osztályozásához. A legrégebbi iratok a XVII. század közepéből valók. A Központi Állami Történeti Levéltárban őrzik az urgai és az uljaszutai helytartók adminisztrációs dokumentumait a mandzsur időszakból és mintegy 200 közigazgatási intézmény anyagát. A Bogdo-kán időszaka a történelemben aránylag nem sokáig tartott, az állami levéltári fond abból az időszakból mégis több mint 200 intézmény anyagát őrzi, ide sorolva a minisztériumok, az alsó- és felsőház, az ajmács és hosun intézmények, a rendőri és honvédségi szervek és a határmenti szolgálat iratait. A fentebb felsorolt levéltári dokumentumokat papirra "mutu" fekete tussal, olvasható kézirással irták. A dokumentumok jó állapotban maradtak fenn. A Bogdo-kán és a mandzsur kormányzók uralkodása időszakában keletkezett dokumentumokat kezdetben három csoportra osztották: politika, gazdaság és vallás. 215