Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Leblancné Kelemen Mária: Adalék a XVIII. századi pestisjárványok történetéhez / 157–159. o.

Leblanrné Kelemen Mária : ADALÉK A XVIII. SZÁZADI PESTISJÁRVÁNYOK TÖRTÉNETÉHEZ Orvostörténeti ismereteink szerint a Magyarországon pusztitő járványok közül az egyik leggyakrabban visszatérő és a legtöbb áldozatot szedő a pestis volt. A XIV-XVIII. században rendszeresen ismétlődő betegség pusztitása messze túlhaladta e

gy

_e

gy háborúét. Az emiitett időszakból emeljük ki az 1738-42-es pestisjárvány számadatait, melyek önmagukért beszélnek. ".. .magában Debrecen városában majdnem 9000 embert, Budán 6000-en felül s még oly kis városban is, mint Kisújszálláson, melynek létszáma alig rúgott ötezerre, 1200 embert ölt meg, az egész országban pedig, régi statisztikák szerint, melyek bizonyosan hiányosak, 310 000 volt az áldozatok száma. Ha meggondoljuk, hogy az alig húsz évvel előbb (1719-ben) pusztitő pestis csak a székelyek közül több mint 100 000 embert, az 1709-től 1713-ig uralkodó járványok pedig több mint 300 000 emberéletet söpörtek el, vagyis többet mint az akkori Rákóczi-féle szabadságharc, akkor némi fogalmat alkothatunk arról, hogy az évszázadok folyamán annyiszor megismétlődő mirigyhalál mily rendkivüli pusztitást vitt véghez hazánk népességében. " (1) Bár Dávid Zoltán az 1738. évi pestisjárvány pusztitása cimü alapos, elemző tanulmányában (Communicationes 1973. 69-70.) a 310 000-es számot tul magasnak tartja, az ő megállapítása is az, "hogy az 1738-43. évi pestis sürü rendet vágott Magyarország falvainak és városainak népében. " Nógrád megye nem szerepel Dávid Zoltán tanulmányában. Azon megyék közé tartozik, ahonnan "nem került elő érdemleges, közlésre méltó forrásanyag". Bár a Nógrád megyei Levéltár anyaga igen hiányos, néhány közgyűlési irat, közgyűlési jegyzőkönyvi bejegyzés tanúskodik arról, hogy nem maradt mentes a megye most sem a pestistől. "1739 augusztus 13-ig Nógrád megyében nem volt pestis, az egyetlen Romhány község kivételével". (2) "Budán és Pesten megszűnt a járvány, ellenben újra megjelent Nógrádban, miértis ezt a megyét teljesen körülzárják" — mondja az 1740. november 4-i rendelkezés. (3) Időközben milyen intézkedések, ővórendszabályok láttak napvilágot a megyében — emeljünk ki egyet a megjelentek közül. Olvashatunk az egészségügyi ővórendszabályokről, a járvány miatt szükséges őrség megszervezéséről, a nekik adott utasításokról. Hogy milyen eredménnyel járt mindez — arra vonatkozóan más forrásból nyerhetnénk felvilágosítást. 157