Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Kopasz Gábor: Baranya megye elnéptelenedése a török hódoltság idején / 143–155. o.

Szenttrinitás — Jobagiones: 8 család Áta — Jobagiones: 6 család Szőkéd — Jobagiones: 7 család Egerág — Jobagiones: 21 család (Kis) Herend — Ab antiquo pagus desertus Udvard — Jobagiones: 5 család A fenti táblázatban a falvak száma 142, a jobbágy családoké 776, a hazátlan zselléreké 31. A falvak felsorolásánál az összeírásban található sorrendet követtük. Az összeírásban a legtöbb családnál csak 1, vagy 2 gyermek szerepel. Néha csak a fiukat tüntetik fel és a lányok részére rovat sincs. Más esetben külön rovata van az asszonyoknak és a testvéreknek. Így néha-néha előfordul, hogy két asszony (feleség és nagyszülő) és két testvér is szerepel az összeirt családfőn és gyermekeken kivül. De ilyen esetben is, amikor az összeírás feltünteti az asszonyok és testvérek számát, csak kétszer fordul elő 5, egyszer pedig 6 tagú család. A legtöbb összeirt család a gyermekekkel együtt legfeljebb 3-4 tagú. Az összeírtak között nagyon sok a gyermektelen család. Az összeírásban szereplő 807 család közül 245-nél egyetlen gyermek sincs feltüntetve, 524 családnál van 1 vagy 2 gyermek, 26 családnál 3 gyermek, 7 családnál 4 gyermek, 4 családnál 5 gyermek és csak egyetlen családnál van 6 gyermek. A demográfusok feladata lehet, hogy a rendelkezésre álló török hódoltság utáni legrégibb összeírások alapján sajátos módszereikkel megközelitőbb és pontosabb adatokat állapítsanak meg Baranya megye lakosságára vonatkozóan közvetlenül a török hódoltság után. Mi csupán az 1695-ös conscriptio alapján vélelmezünk egy átlagos lakosságszámot, amely egyben utalás a megye elnéptelenedésére a török hódoltság végén. Természetesen a teljesebb demográfiai képet is csak a rendelkezésre álló összeírások alapján lehet és szabad megrajzolni. Vagyis elengedhetetlen követelmény, hogy a népesség hozzávetőleges megállapításánál, becslésénél is az összeírásokra támaszkodjunk. Ha csak nagy vonalakban is összehasonlítjuk a Baranya megyei levéltárban található 1695-ös összeírást az 1696. évi másik két conscriptióval, azt tapasztaljuk, hogy a három összeírás adatai nem egyeznek. Az unitáriusokra vonatkozó adatokat pedig csak az 1695-ös összeírásból tudjuk meg, az 1696-os összeírások már nem is emiitik őket. Látszik az összeírásokból, hogy már egy év alatt is nőtt a lakosság száma, tehát ha közelebb akarunk jutni az 1686-87. évi lakosságszámhoz, feltétlenül a legkorábbi összeírás adatait kell figyelembe venni. Természetesen számolnunk kell azzal is, hogy az 1695-ös conscriptio végrehajtása alkalmával sem irtak össze mindenkit. Kimaradhattak a házas zsellérekből is többen, a hazátlan zsellérek pedig egészen; nem kerültek be sok esetben a nagyszülők, vagy egyéb családtagok, a gazdasági cselédek. Az összeirt családok csaknem egyharmadánál egyetlen gyermek sincs, több mint kétharmadánál pedig csak 1-2 gyermek van, s igy nem becsülhetjük többre a családtagok átlagszámát családonként 5 főnél. Tekintetbe kell venni a lakosságbecslésnél azt is, hogy a török kiverése óta 1695-ig eltelt 8-9 év alatt feltétlenül növekedett a népesség száma ahhoz képest, hogy a felszabadító harcok idején sokan elmenekültek, vagy a szomszédos török birodalom területére távoztak. 153