Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Lakos János: A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium iratai a Szlovák Központi Állami Levéltárban / 33–38. o.

A FOND TARTALMA, FORRÁSÉRTÉKE Mindenekelőtt fel kell hivni a figyelmet arra, hogy a fond kizárólag az un. történelmi Magyarország felvidéki részére, a mai Szlovákia területére vonatkozóan tartalmaz önmagában igen hézagos és csupán a Földművelésügyi Minisztérium és elődminisztériumai hatáskörébe tartozó, néhány szakterületre vonatkozó 1874-1917 közötti forrásanyagot. De bármennyire töredékről és tájegységi problémákat hordozó iratokról van is szó, bizonyos, sokszor nem kis horderejű, országos jelentőségű intézkedések, lezajlott gazdasági események feltárásához is hasznos adalékokat nyújtanak. Elsősorban azonban a helytörténeti kutatás találhat bennük nem lényegtelen adatokat. A következőkben hat tárgykörre bontva kisérlem felvázolni a fond tartalmát, ezáltal megvilágitva forrásértékét. 1. Erdészet A fond erdészeti anyaga 1886-1900-as évkort ölel fel. Az erdészeti szakközegek vonatkozásában ki kell emelni az alsőkubini állami erdőhivatal 1888-ról és 1899-ről szóló, atrencséni, lőcsei, beregszászi, nyitrai, ungvári és rimaszombati állami erdőhivatal 1899-ről szóló részletes működési jelentését (4. és 10. dobozban). A megyei és községi erdőtiszti állások szervezése, szolgálati szabályzatuk kidolgozása tekintetében Árva, Zólyom, Nyitra, Liptő, Turóc, Szepes és Trencsén megyékre, valamint Pozsony városra vannak adatok, zömmel 1886-1888-ból. A felvidéki kincstári erdők századvégi hasznosítását csak néhány irat dokumentálja. Ezek közülkiemelkedik pár 1887-88-as üzemterv, a zólyomi kincstári telepitvényes munkásközségek legelőhasználati Ugye (1887), a sóvári erdőhivatal szerződése a prakfalvi vasgyárral (1886, 1. dobozban), valamint Haas Adolf Liptó megyei kincstári fenyőbérlő regálécsonkitási ügye (1893, 7. dobozban). Az erdészeti anyag zömét volt úrbéres községek, városok, birtokosok, plébániák rendszeres és ideiglenes erdőgazdasági üzemterveinek kidolgozására, a faizásra, az erdei legelőhasználatra és az erdei kihágási ügyekre vonatkozó iratok teszik ki. Az Üzemtervek 1886-1894-ből valók, közülük legértékesebbek a Szepes megye több községére vonatkozók, részletes térképekkel illusztrálva (1894, 8. dobozban). Az erdőfelügyelőségeknek az erdészeti üzemtervek Ugyállásáról készített 1886-88-as kimutatásai tartalmazzák, hogy mely birtokosokra, községekre, mekkora területre milyen üzemterv lett megállapítva (1-5. és 8. dobozban). 1888-ból megvan egy részletes kimutatás Nyitra megye állami felügyelet alá tartozó erdőbirtokosairól (2. dobozban). Szintén tanulságosak a volt úrbéresek közös erdőhasználatára, az ebből eredő viszszáságokra fényt vető iratok. A kopár területek erdősítésére irányuló állami rendelkezések végrehajtásának folyamatát érzékeltetik a felvidéki erdőfelUgyeló'ségekhez községek és birtokosok által sbeadott facsemeték kedvezményes kiosztása iránti kérelmek, illetve azok a kimutatások, melyeket a felügyelőségek készítettek a kérelmek alapján. Ezek 1887-89-re részletes adatokat szolgáltatnak az illető községek, birtokosok kopár és évenként ujraerdősitendő területeiről, a kiosztott csemetemennyiségekről (1-4. dobozban). Az erdészeti vonatkozású iratok az 1-10. dobozban találhatók, kivéve az 1886. évieket, melyeket a 15. dobozban helyeztek el. 35