Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Lakos János: A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium iratai a Szlovák Központi Állami Levéltárban / 33–38. o.

Lakos János: A M. KIR. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM IRATAI A SZLOVÁK KÖZPONTI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN A pozsonyi Szlovák Központi Állami Levéltár (Státny Slovensky Ustredny Archiv v Bratislave) kapitalizmuskori osztályán őrzik a m. kir. Földművelésügyi Minisztérium és elődminisztériumai (Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium) általános iratainak egy részét, mely az 1927. évi magyar-csehszlovák iratcsere-egyezmény (1) végrehajtása során — mint az uj csehszlovák állam területére vonatkozó dokumentum anyag — került Prágába, ahonnan 1958-ban szállitották át Pozsonyba.(2) Létét még a Pozsonyba történt átszállitása után is évekig homály fedte Magyarországon, legalábbis az illető m. kir. minisztériumok levéltárainak a Magyar Országos Levéltárban őrzött törzsanyagát ismertető repertóriumok nem tesznek emlitést róla. (3) Pedig a teljesség szempontja, a törzsanyagnak éppen a kérdéses időszakban legnagyobb, történelmi szempontokat figyelembe nem vevő selejtezettsége, és persze nem utolsósorban, hogy a magyar gazdaságtörténetre vonatkozó pár értékes irat is található benne — egyaránt megkövetelik létének, kutathatóságának, tartalmának, forrásértékének magyarországi kutatók általi ismeretét is. A FOND TERJEDELME, RENDEZETTSÉGE, KUTATHATÓSÁGA A Földmüvelésügyi Minisztérium és elődminisztériumai általános osztályainak működése során keletkezett iratanyagnak a Szlovák Központi Állami Levéltárban őrzött részét egy fondba vonták össze, melynek cime: "Uhorské královské ministerstvo podohospodárstva" (m. kir. Földmüvelésügyi Minisztérium). Az összevonást a kis terjedelem (15 raktári egység, 1,45 iratfolyóméter) mellett az is lehetővé tette, hogy a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi valamint a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium képviselt ügyköreit az 1889-ben alakult Földművelésügyi Minisztérium örökölte. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a Magyar Országos Levéltárban a három minisztérium törzsanyagát külön fondként kezelik: a pozsonyi töredék megfelelő iratai az OL Földmüvelésügyi Minisztérium Levéltár Altalános iratok (K 184.), az OL Földmüvelés-, Ipar-és Kereskedelemügyi Minisztérium Levéltár Altalános iratok (K 168.) és az OL Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Levéltár Ut-, köz- és vizépitészeti szakosztálya iratai (K 173.) állagának proveniencia szerinti szerves részét képezik. így tulajdonképpen csak másodlagos, mesterségesen kialakitott egységnek tekinthető a pozsonyi anyag. A továbbiakban, amikor a fond elnevezést használom, ezt mindig szem előtt kell tartani. A fondban található iratok évköre: 1874-1917, de nem minden köztes évből van irat. A legszegényesebb az 1874-1884-es és az 1895-1910-es periódus. 33