Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - Pető Iván: A játékfilm-ügyek irányítása a felszabadulástól az államosításig / 73–83. o.

A Szociáldemokrata Párt rendelkezett az Orient Filmipari Rt.-vei. (Ügyvezető igazgató: Keleti Márton.) A Nemzeti Parasztpárté volt a Sarló Film kft, (ügyvezetője Ranődy László, feladata a párt propaganda filmjeinek terjesztése) és a Sarló Könyv- és Filmtermelő, Értékesítő Szövetkezet (a párt moziengedélyeinek intézője). A filmgyártásban a pártvállalatok mellett az állami filmipar játszotta a főszerepet. A Magyar Film Iroda tulajdonképpen a Magyar Központi Hiradó Rt. Filmosztályaként működött. Az Rt. forma fogta össze a Rádiót, a Távirati Irodát, a Magyar Országos Tudősitőt, a Hirdeti Irodát és a Film Irodát. A Filmosztály vezetője Hegedűs László volt. A Magyar Film Iroda nem foglalkozott játékfilmmel. Az 1917-ben alapított Star Filmgyár és az állami Hungária Rt. nem játszott különösebb szerepet a filmgyártásban. Az állami iparra felügyelő Iparügyi Minisztérium irányitása alatt állott a Hungária Film és a Hunnia. Az utóbbi kezében volt a Gyarmat utcai telep (az előbbivel közösen) és a Pasaréti uti filmgyár. A Hunnia különleges helyzetben volt, amit a még tárgyalandó hatósági feladatai jeleznek a legvilágosabban. Kiemelt szerepét igazgatóságának összetétele magyarázza, amely a kor szokásainak megfelelően, más állami üzemekéhez hasonlóan, a minisztériumok és a pártok paritásos képviseletére épült. Az igazgatóság élén Kelemen Gyula iparügyi államtitkár állt, két tagját (és a felügyelőbizottság elnökét is) az Iparügyi Minisztérium küldte. A Belügy-, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium két-két igazgatósági tagot delegált, köztük egy-egy államtitkárt. A pártok filmvállalatait Keleti Márton (SzDP), Kerényi Zoltán (FgKP), Ranódy László (Parasztpárt) és Szilágyi Pál (MKP) képviselte. Tag volt továbbá a Hunnia vezérigazgatója, Szegő István és a még emlitendő Filmművészeti Szaktanács nevében Gertler Viktor. Közkeletű felfogásként élt, hogy a Hunniában szociáldemokrata befolyás érvényesül. Ennek az adott alapot, hogy az 1945 utáni koaliciós időszakban az iparügyi miniszter a szociáldemokrata Bán Antal volt; a kor viszonyainak megfelelően ez meghatározta a minisztérium kulcsfontosságú beosztottjainak pártállását, és természetesen a minisztérium által képviselt politika alapelveit is. A Hunnia igazgatóságát vezető Kelemen Gyula - akárcsak minisztere - 1948 elejéig tagja volt a párt országos vezetőségének. 0 Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Szociáldemokrata Párt diszponált valóban az állami filmgyártás felett, tudniillik a Belügy- és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is alapvető jogokkal rendelkezett. Az Iparügyi Minisztérium gondoskodott - állami segélyekkel - a Hunnia Rt. Uzembentartásáról, ugyanakkor formálisan az állami tulajdonban levő Filmipari Alap, amely viszont a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) kezelésében volt, birtokolta az Rt. részvényeit. Eredetileg, 1944 júliusáig az alap is az Iparügyi Minisztérium kezében volt, ekkor azonban átkerült Antal István miniszter felügyelete alá. Az intézkedés - feltehetően - a háborús körülményekkel függött össze, ti. azzal, hogy a filmet 1944 közepén elsősorban propagandisztikus célokra használták. Antal István azonban nem csak propaganda miniszter volt, hanem vallás- és közoktatásügyi is és ő az Alap kezelését saját hatáskörében nem a propaganda, hanem a vallás- és 74