Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - Móra Magda: A Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság, 1936–1949 / 65–72. o.

A magyar köztársaság kormányának 4155/1949/152 korm. sz. rendelete a közoktatásügyi igazgatás szabályozásáról. (Köznevelés, 1949. 14-15. sz.) (10) « III. AZ IRATANYAG FORRÁSÉRTÉKE ÉS SELEJTEZÉSÉNEK PROBLÉMAI A főigazgató hatáskörének és területi illetékességének széleskörűsége, az iratanyag töredékességében is gazdag volta és a korszak, amelyben keletkezett, önmagában is utal a Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság iratanyagának jelentőségére. A főigazgatói hivatal, a négy tanfelügyelői hivatal és az iskolák pedagógusainak személyi iratai viszont ugyanakkor, amikor az irategyüttest gazdagították, nagy menynyiségük miatt nehezitették a szorosan vett neveléstörténeti, illetve helytörténeti szempontból fontos iratokhoz való hozzáférést. Ez az anyag még most is az iratok felét jelenti, pedig ebben volt a legtöbb selejtezhető irat, amely feleslegesen növelte az irategyüttest. — Gondolok itt az olyan alkalmazás iránti kérvényekre, amelyekben semmi intézkedés nem történt, betegszabadság iránti kérelmekre, orvosi bizonyítványokra, családi pótlék ügyekre és az ezekkel kapcsolatos lényegtelen intézkedésekre. Az egyes ügyek éveken belüli csoportszámos kezelése és az utolsó év utolsó számánál való irattári elhelyezése — az egyes kérdéseket hosszmetszetükben mutatva meg, — ma a kutatást sok esetben nagyon megkönnyiti. Ha azonban mutató alapján próbáltuk megkeresni az egyes tárgyakat, éppen az eredeti iratkezelési rendszer nehezitette a kutatást. Ez a meggondolás vezetett az iratanyag tárgyi átrendezéséhez. A gyakorlat azt mutatja, hogy ebben a formában a pedagógiai és helytörténeti kutatást sokkal jobban tudja szolgálni, mint eredeti irattári rendszerében. A tankerületi főigazgató mint középfokú tanügyigazgatási hatóság közvetlenül levelez a minisztériummal, annak rendeleteit, utasitásait eljuttatja a tanfelügyelőhöz és a középiskolák igazgatóihoz, és jelentéseiket összesitve vagy egyes esetekben tájékoztatásuk alapján referál a minisztériumnak. Ezt a nevelés és oktatás ügyében folyó elvi levelezést az egyes körrendeletekre, utasításokra adott jelentéseket az anyag elején csoportositottuk. — Gondot fordítottunk a helyi hatóságokkal való levelezés megőrzésére és megfelelő csoportosítására is. — A tanintézetek különböző jelentései, a tanulmányi és szakfelügyelők beszámolói, a nevelői értekezletek anyaga, a különböző iskolatípusok nevelői és tanulói létszámkimutatásai 1936 és 1949 között sok problémára hivják fel a figyelmet. Az egyes középiskolák, középfokú- és szakiskolák, népiskolák anyagát iskolatípusonként és évek rendjében csoportositottuk. A dolgozók továbbtanulására, a háború vagy hadifogság révén hátrányos helyzetbe került tanulók problémáira, s különböző tanulmányi versenyekre, ifjúsági társadalmi munkákra, ifjúsági egyesületek működésére is sok érdekes adatot találtunk. A főigazgató levelezése a különböző hatóságokkal, a pedagógus szakszervezettel, a szülői munkaközösségek megalakulásával kapcsolatos levelezés, sőt a szülők egyéni , tanácsot és segítséget kérő levelei bizonyítják, hogy a nevelés és oktatás Ugye különösen 1946 és 1949 között mennyire középpontba, reflektorfénybe kerül, mennyire társadalmi problémává válik. 70