Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - Molnár László: A szegedi Cs. Kir. Megyetörvényszék 1850–1862. évi irataiban végzett próbaselejtezés tapasztalatai / 43–63. o.

korolta. (8) A szolgabirői hivatal a szegedi (vidéki) járásban csupán a politikai ügyek intézésére volt rendelve. Szeged városában a politikai közigazgatás közvetlenül a me­gyei hatóság alá volt rendelve. Munkáját a városi tanács által látta el. (9) A többi járásban a közigazgatást és az illető törvényhatóságot a járási szolgabí­rói hivatal gyakorolta. Büntettek és vétségek kivizsgálására biróságokul rendelték ki Csongrád megyé­ben: 1. Szegedi megyei Törvényszék. Szeged városában és a szegedi (vidéki) továbbá a csongrádi szolgabirői járások területére vonatkozóan. 2. Szentesi Szolgabírói Hivatal, saját járására és a vásárhelyi szolgabirői járás területére vonatkozóan. (10) Az uj véglegesnek szánt jogszolgáltatási szervezet Csongrád megyében 1854-től 1861. április 30-ig tartott, amikor is az 1860. évi október 20-án kelt és Magyarország önállóságát belső ügyeiben visszaállító császári rendelkezés, az "Októberi diploma" következményeként a hazánkban működött idegen igazságügyi szervezetek működésüket megszüntették, és irataikat a visszaállított magyar alkotmányos hatóságoknak adták át. (11) A Szegedi cs. kir. Megyei Törvényszék kezelési könyveiből megállapítható, hogy polgári peres ügyekben az utolsó ügydarabot 1861. április 17-én iktatták be. (12) Büntető ügyben az utolsó iktatás 1861. április 30-án volt. (13) 1861. április 22-én Rónai Mihály Csongrád megye első alispánja Zomborban keltezett 169/1861. sz. levelében arról értesítette Nagy Lajos törvényszéki elnököt, hogy a törvényszéki iratok átadására-átvételére április 25-én 9 órakor egy kirendelt megyei küldöttség Szegeden megkezdi működését. (14) A Pesti cs. kir. Legfelsőbb Országos Főtörvényszék Helyettesítő elnöksége 1862. március 25-én arról értesítette a megyét, hogy az Udvari Kancellária a folyó évi február 27-én 11107. sz. alatt kiadott intézkedésével a törvényszéki iratok átadá­sára kirendelt bizottságnak a felmentő okmányokat kiadta. Egyidejűleg intézkedik ar­ról is, hogy a 300/1861. számtól kezdve a visszatartott törvényszéki elnöki iratokat pótlólag terjesszék fel. Ezt a levelet Pesten keltezték, 1862. március 17-én. A feloszlott főtörvényszék helyettesitett elnöke nevében aláirta: Eötvös. (15) A visszatartott iratok felterjesztésére vonatkozó utasitás néhány érdekes dolog­ra dérit fényt. Mindaddig, amig a fentebb leirt utasitás a selejtezési munka során kézbe nem került, rejtély volt, hol lehetnek az 1850-1856 évi elnöki iratok? Tehát az elnöki iratokat a megyei törvényszékek megszűnésekor át kellett adni az Országos Főtörvényszéknek. Ebben az esetben szerencsésnek nevezhető az, hogy az utasitást nem hajtották végre. Ennek köszönhető, hogy a szervezet működésére vonatkozó fon­tos forrásértékű okmányok a levéltár őrizetében megmaradtak. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom