Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: Konferencia a helytörténeti kutatásról, Nagykanizsa 1973: Nagykanizsai konferencia a komplex tájkutatásról, 1973. május 18–19. Szerk.: Babics András. Nagykanizsa, 1974. / 199–202. o.

Intézete segitsége a dél-dunántúli négy megyére kiterjedő 12 témapontba süritett kutatási cél megindításában. Török Károly, ugyanebben a közös témában, Zala megye munkásmozgalmának hagyományait és feltáratlanságáből fakadó problémáit ismertette. Bakay Kornél, Vázlatos terv Dél-Dunántúl régészeti kutatásainak koordinálására c. előadásában feltárta, hogy a legfontosabb a régészeti topográfia elkészitése lenne. Kiemelt fő feladatként az Árpád-kori központok feltárását jelölte meg. Itt dél-dunántúli vonatkozásban a római kontinuitás kérdését vetette fel, — továbbá ugy tüntette fel, hogy az Árpád-kori váraink és városaink kutatásának kellene mintegy a régről ránkmaradt fantasztikus kontinuitás-teóriát, mint erről korábban Pleidell Ambrus irt bebizonyítania. Ezután diapozitivekkel illusztrált régészeti bemutatót tartott. Andrásfalvy Bertalan, Néprajzkutatásunk időszerű feladatai c. előadásában ismertette — mit vizsgál a néprajz? — s megállapította a Dél-Dunántúlon még a hagyományos néprajzi szakterületeknek sincs megfelelő szakértője. A tájegység rossz néprajzi személyi ellátottsága orvoslására főiskolai stb. szintű néprajzoktatást vetette fel. Csányi László, Irodalomtörténetünk regionális vetületei és feladatai c. előadását a legelső mondatban "... a magyar irodalom vidékről indult el... ", kijelentéssel indítja. Az indítás félreérthetetlenül a mai Budapestnek címzett, mivel "... egy sajátosan pesti irodalom...","... a maga enyhe ízléstelenségével..." állításával folytatódik előadása, de szerintünk nincs pesti vagy vidéki irodalom csak egységes magyar irodalom létezik, függetlenül attól, hogy melyik müvelője hol él. Degré Alajos, Regionális kutatás és közigazgatástörténet c. előadásában megállapította, hogy a mai megyék közigazgatási egységek és nem gazdasági, nyelvi vagy termelési egységek, mert egy megyén belül számos tájegység, mikrorégio alakult ki. Babics András, A komplex regionális kutatás módszerének és végrehajtásának kérdéseiről c. előadása a dél-dunántuli területen a tudományos kutatással megközelíthető társadalmi igények kielégítését állította fel követendő célnak. Minden táj természeti és társadalmi adottságait figyelembe kell venni jövőjének megtervezésekor. Ezt a regionális komplex kutatásokkal kívánja elérni. Kanyar József, A komplex regionális kutatás módszerének és végrehajtásának kérdéseiről c. előadása a regio fogalmának kifejtésekor megállapítja, hogy a regio nemcsak területi egység, de a gazdasági képződmény mely közös gazdasági, értelmi és érzelmi kapcsolatok összessége révén egyszerre kapcsolódik a környezetéhez. így a regionalizmus a területi integráció megtestesítőjévé válik, állapította meg. Komlósi Sándor, a Pécsi Akadémiai Bizottság Társadalomtudományi I. Szakbizottsága tevékenységéről és terveiről c. előadásában az MTA pécsi bizottságának 1969-ben történt megalakulása óta hét szakbizottságban megvalósult szervezeti életéről beszélt. A hozzászólások között Degré Alajos kétségét fejezte ki a négy dél-dunántuli megye egységes regiokénti feldolgozásának lehetőségében a történeti múlt különbözősége miatt. A négy megye együttműködését egymás kölcsönös megsegítésében látja. Tóth Tibor, hozzászólásában Degré Alajos fenti kétségeit elhárítja és három és fél megyére (Dél-Zala) egységesen jellemző mutatókat, mint a népesedés, mezőgazdaság szerkezete stb. emeli ki. A következő hozzászóló Péczely László

, a dél-dunántuli irodalom múltjának feltárására megyénkénti kutatócsoportok létrehozását javasolta. Takáts Gyula, a megyei tanácsok segítő tevékenységéről beszélt a helyi jellegű kiadványok problémáit vetette fel. A szinvonaltalanság ellen hivatalos megyei lektori jegyzék felállítását javasolta. 201