Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - IRODALOM - Sík Ferenc: Lesław Pauli: Imfirmitas sexus: gondolatok a női nem megítéléséről / 194–196. o.

csak nő lehetett, férfi nemhez tartozókkal szemben ezek elkövetését még akkor is kizártnak tartották, ha kiskorúak lennének is. A középkori olasz városokban virágzott a rabszolgakereskedelem, a rabnőket nem csak munkaerőként, hanem libidinis causa is adták-vették. Ezt a bűncselekményt a statútumok általában elnézően kezelték, kivéve azt az esetet, amikor a leánykereskedelem keresztény nőket sújtott. A nők csökkent büntetőjogi védelme sem volt ismeretlen. Elsősorban a már emiitett, nők között elkövetett bűncselekményekről van szó, amikor a szabályozás az infirmitas sexus tanának megfelelően a nők velük született veszekedős természetére, ennek folyományaképp pedig csökkent beszámítási képességére van tekintettel. A büntetőjogi védelem csökkent mértékben érvényesült, vagy egészen hiányzott a rosszhirü, illetve a társadalom alsó rétegeihez tartozó nők vonatkozásában. Számos statútum él azzal a fenntartással, hogy szóbeli, vagy tettleges sértés, a jó erkölcsbe ütköző cselekmények, sőt a nemi erőszak is csak akkor vonja maga után az elkövető megbüntetését, ha a sértett bonae famae, honestae vitae nő volt. Ennek a szabályozásnak alapját nem is a nemek különbsége adja, inkább etikai- és osztályszempontok játszottak benne szerepet. A malae famae nők, különösen a prostituáltak diszkriminálása erkölcsi megitélést fejezett ki, ez a középkori jogban általános volt. A legrosszabb anyagi helyzetben levők csökkent büntetőjogi védelme végeredményben a csekély erkölcsi értéküekkel helyezte őket egy megítélés alá. A nők helyzete a büntetőjog történetében nem elszigetelt probléma. A nemek eltérő kezelése más jogágakban még kifejezettebb volt, hogy csak a magánjogot, vagy a közjogot említsük. Ez utóbbiakban a propter sexum megkülönböztetés csak a 19-20. században szűnt meg, ha megszűnt. A büntetőjog visszatükrözi az emancipáció felé irányuló fejlődést. Az egyenjogusitási tendenciák az olasz városokban jelentkeztek legkorábban, jelentőségüket a szerző által idézett Eberhard Schmidt egyenesen forradalminak méltatja. Az egyenlő elbírálás elve a germán jog ellenkező álláspontjával szemben mindinkább tért hódított, noha az eltérő megítélés nyomai mindvégig fennmaradtak. Ezt a folyamatot a szerző így jellemzi: "A lényeges az volt, hogy a nők általános diszkriminációjának alapját alkotó infirmitas sexus elmélete a jognak legalább egyik ágában talaját vesztette. Olyan precedens született, amely a jog más területei vonatkozásában is megmutatta az átalakulás irányát és az in favorem mulierum egyenlősítés egyik tendenciája volt." A hatalmas levéltári és irodalmi forrásanyagra támaszkoó színvonalas kismonográfia hasznos olvasmány a jogász, a történész és általában a gondolkodó ember számára. Sík Ferenc 196