Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Horváth Ferenc: A szabadművelődés története, 1945–1949 / 77–91. o.

Mégis ebben a korszakban talán mégsem ez a legnehezebb és legkényesebb feladat, amelyet a Párt megoldandénak tart eszmei síkon, hanem egy olyan polgári felfogás, amely belülről táplálkozik, a paraszt-polgári írók és értelmiségiek műhelyeiből és gondolatvilágából, a narodnikizmusból, amelynek lényege, hogy a parasztságot véli a nemzet fő mozgató erejének, népi kultúránkat egyedül és kizárólag, vagy legalábbis túlzottan, nemzeti kultúránk alapjának, megújhodási lehetőségének, és elfogult konzervativizmusa könnyen válhat minden tekintetben a fejlődés gátjává. Anélkül, hogy most- a kérdés részletes ideológiai taglalásába belemennék, amelyet részben már megtettek azóta helyettem mások, két olyan tényezőre utalnék, amelyek ezt a kérdést akkor szinte megoldhatatlanul nehézzé tették. Az egyik az, hogy ennek a felfogásnak, legalábbis kezdetben, az MKP-vel szövetségben levő Nemzeti Paraszt Párt egésze, később jelentős és fokozatosan elváló jobboldali felfogású részei voltak képviselői, amely a Párt számára taktikailag is nehezítette a harci kérdést. Ehhez tudni kell még azt, hogy 1946-tól, a szabadművelődési szervezet kiépülésétől kezdve országosan és főleg vidéken az egész szabadművelődési apparátus szinte kizárólag és kevés kivételtől eltekintve - tehát maguk az irányító és ellenőrző szervek - e felfogás hívei voltak, s a radikális megoldás, a helytelen és adminisztratív megoldás az apparátus teljes kicserélése lett volna, ami sem politikailag, sem szakmailag nem volt elképzelhető. így az MKP azt a megoldást választotta, hogy türelmes neveléssel, lassú meggyőzéssel, a politikai helyzetből adódó tanulságokkal támogatta a harcot, hogy két év alatt fokozatosan jusson elvi kérdésekben a győzelemig, átvéve majd az apparátusba 1949-ben mindazokat, akik ezt a haladást képesek voltak megtenni. A szabadművelődés harmadik korszaka a. fordulat évének következménye volt, a szocialista erők diadala, a marxista szemlélet győzelmének szervezeti és tartalmi kialakulása, amely 1950-ben készen adta a tanácsi népművelés kezébe minden tekintetben a kultúrforradalmi átalakulás alapvető eredményeit. Hogy az út mégsem volt sírna, s hogy máig kitérők tarkították, az is kétségtelen, de ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata már a tanácsi népművelés történetíróira vár. A szabadművelődésre vonatkozó országos intézkedések A szabadművelődés története hivatalosan .1945 • október 9-én kezdődik, amikor a VKM 12.100/1945- sz. rendeletével életre hívja az Országos Szabadművelődési Tanácsot . A rendelet értelmében ennek mint a VKM tanácsadó szervének az a feladata, hogy áttekintést szerezzen az iskolán kívüli nevelésről, és az összes demokratikus szervek országos képviselőinek bevonásával javaslatot* készítsen elő a kérdések helyes megoldására. 80