Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Schram Ferenc: Néprajzi adatok Ceglés város levéltárából (XIX. sz.) / 392–394. o.

Schram Ferenc: NÉPRAJZI ADATOK CEGLÉD VÁROS LEVÉLTÁRÁBÓL (XIX. sz.) Átnézve egy város levéltárát, számtalan, a korabeli népéletre fényt derito mozzanatot találunk megörökitve. Ezek jelentós részét minden városi levéltárban megtalálhatni, mint pl. az ólakban, malmokban való tüzelés, uccai pipázás, leölt disznóknak a városban való perzselése tilalmazását. Nem egy városunkban olvashatjuk Cegléden kivül még az "estveli harangozás után lámpás nélkül senki ne merjen járni" tilalmat is. (Publicationes 1822. okt. 27. ) Nincs alföldi városunk, melynek magistratualis iratanyagának .fonóházakat és kurta kocsmákat tilalmazó rendeletei, kiszabott büntetései alapján ezeket, illetve a bennük folyó életet szinte néprajzi hitelességgel meg ne lehetne rajzolni. Természetes, hogy Cegléd levéltárában is alig olvasható olyan tanácsülés, hogy ezzel ne foglalkozott volna a magistratus. Az alábbiakban mégsem ezeket tárgyaljuk, hanem azokat az egyedi eseteket, melyek ugyan szintén csaknem mindenütt megtalálhatók (mint a cselédbálok, lakodalmi mozaikok, halotti torok), de valamely hozzájuk fűződött mozzanat miatt Cegléd protocollumaiban kerültek megörökitésre. Más feljegyzett adatok nem ennyire általánosak, de ugyancsak nem ismeretlenek, mint például az alábbi hirdetés: "A verbung alkalmatosságával el veszett a város kulatsa, a kinél van, hozza haza". (Publ. 1822. ) Ez csak annyival gazdagítja ismereteinket, hogy megtudjuk, nemcsak borról, zenéről és a verbuválok jóltartásáról kellett a városnak gondoskodnia, hanem még a kulacs is sajátja volt. Valamennyi adatunk lelőhelye a volt Ceglédi városi Levéltár, melynek anyagát a levéltárak államosítása óta a Pest megyei Levéltár őrzi, csoportosítva közöljük okét. "Az eddig szokásban volt lármás Játékokból eredett alkalmatlanságok és botrankoztatasok tekintetéből, mellyeket az Ifjúság a Vasárnapi és más Innepi napokonn el követett Jádzásai által okozott a jövőben eltiltatnak, valamint bent a városonn, ugy a városonn kivül. " (Hirdetések 1816. ápr. 7. ) "Valamint a Sárkány eresztés ugy szinte a Jádzás a városon belől az utzákon tiltatik. " (Hirdetések 1822. márc. 17.) " midőn a nyáron az útszákon eddig gyakorlott botránkoztató és erköltsöket veszengető tilalmas Játékok a Biroság parantsolatjából széjjel oszlattatni rendeltettek volna " (Birói végzések 1823. 119. sz. ) "Ujjonnan tiltatik az utzákon való Játék, hasonló képpen tiltatik a Sárkányozás is. " (Publ. 1825. ) 392