Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Horváth Ferenc: A szabadművelődés története, 1945–1949 / 77–91. o.

A falusi kultúra művészeti seregszemléi az évenként rendezett körzeti falunapok voltak, rendszerint nyáron, 6-8 község összes öntevékeny csoportjai szerepeltek ott szabad téren, tájegységük lakosságának nemes szórakoztatására. Az ezekről szóló jelentések igen gazdag forrásai a művészeti tevékenységnek . Az 1948-as év őszétől jelentős új feladattal bővült a szabadművelődés munkája, a falujárásokkal . Ez azt jelentette, hogy a városi, elsősorban üzemi es tömegszervezeti kultúrcsoportok (énekkar, színjátszó és tánccsoport) vasárnaponként teherautókra ültek, s színvonalas, de a politikai agitációt is elősegítő műsorokkal jelentek meg a falvak színpadain. Volt olyan vasárnap, hogy 15-20 együttes is vidéket járt, s a szervezés az apparátus feladata volt. Jelentős szerepet töltöttek be még a szabadművelődés munkájában a kiállítások, elsősorban a képzőművészetiek, amelyek alkotó művészek és a szabadiskolák tagjainak anyagából táplálkoztak, de a kiállítások sorából kiemelkedett az 1848as centenáriumi kiállítás, mint megyei esemény. Maguk a kiállítások elvezettek egy más területre is, amit ma honismereti mozgalom néven foglalunk össze . A szabadművelődés nyilvántartotta a hobbys gyűjtőket, támogatta a népi művészetet, a népi háziipart, és ilyen jellegű kiállításokat is. rendezett, sokat törődött a falu- és iskolamúzeumokkal, a kis helytörténeti gyűjteményekkel, amelyekre vonatkozóan ugyancsak találhatók anyagok. VI. Mozi- és filmügyek A szabadművelődés hatáskörébe tartoztak a falusi mozik is és azok felügyelete. Ezek elsősorban keskenyfilmmozik voltak, több közülük vándormozi, amelyeknek gépkezelőit, szakembereit ugyancsak a szabadművelődés képezte, ill. képeztette ki megfelelő tanfolyamokon. A szabadművelődés készítette el ezeknek a moziknak vetítési tervét, s a szabadművelődés gondoskodott jórészt filmellátásukról, a filmanyag pótlásáról is. A felügyelőségeknek a későbbi korszakban erre a célra külön előadójuk volt. Összegezés Áttekintve a szabadművelődési ügyköröket és tevékenységet, összefoglalóan azt lehet megállapítani, hogy iratanyaga rendkívül nagy forrásértékű, sok politikai, ideológiai, s mindenekelőtt művelődésügyi kérdésre kapunk belőle választ

e népi demokráciánk fejlődésének történetével kapcsolatban. Én őszintén megmondom, hogy ebből az anyagból semmit sem tartok selejtezhetőnek, mert pl. az útiszámlák melletti kiküldetési jelentések is igen komoly forrásértékűek. Az a tény, hogy a művelődésügy egésze tükröződik az iratokból, mint sem soha előtte, sem soha utána, alkalmassá teszi az anyagot olyan komplex és átfogó vizsgálatokra, amelyek minden kutatási 90