Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Horváth Ferenc: A szabadművelődés története, 1945–1949 / 77–91. o.

Ezek a tanfolyamok a felügyelőségek szervezésében, állami anyagi források segítségével a következők voltak: 1. a) éne.k- és zenekarok karnagyainak képzése és továbbképzése b) énekkari tagok zenei képzése c) nagyközönség részére inkább csak a kezdeti időszakban magyar nóta tanfolyamok d) nagyközönség részére népdaltanfolyamok, amelyeknek során igen sok népdalkorus alakult főleg falun. 2. A képzőművészeti nevelés és tehetségkutatás céljaira vezető művész tanárok irányítása mellett képzőművészeti szabadiskolák keletkeztek (ma úgy mondanánk: képzőművészeti körök) . 3. A rendkívül megnőtt öntevékeny színjátszói tevékenység vezetői számára neves és hozzáértő színművészek irányításával rendezői tanfolyamokat szerveztek, amelyeken százakat képeztek ki alapszinten a színjátszó csoportok tagjai közül is . 4. A népi tánckultúra fejlődése érdekében külön szervezett a szabadművelődés oktatói tanfolyamokat vizsgával és a táncosok részére tánctanfolyamokat és népi játék tanfolyamokat . 5. Hasonlóan bábrendezői tanfolyamokat is rendezett, amelyek részben a bábuk készítésének technikájára, részben a bábjátszás technikájára oktattak. Végül számos szakköri tanfolyam csatlakozott ezekhez, a fotózástól a sakkozásig. A művészeti vezetők képzése a megyében a művészeti csoportok százait hozta létre. A művészeti ágakban működők taglétszáma ezrekre rúgott, s egy-egy művelődési évadon belül, ősztől tavaszig a rendezvények százai valósultak meg. Itt most csak annyit még, hogy 1946 és 1949 között a szabadművelődés mellett zenei, elsősorban a kórusélet vonalán volt egy másik irányító szerv is, a Bartók Béla Szövetség kerületi titkársága, amely Sopron, Győr, Zala és Vas megyék területére terjedt ki hatáskörében. Feladata a kórusok nyilvántartása, a karnagyképzés, műsorok ajánlása és kórustalálkozók rendezése volt. IV. Vezetőképzés Jelentős helyet foglaltak el a tanfolyamok sorában az ügyvezetőképző tanfolyamok és az általában járásonként, évenként megrendezett ügyvezetői tájértekezletek. 1945 előtt a népművelésnek a megyében nem volt semmiféle apparátusa. így 1946-tól a szabadművelődési felügyelőségeknek kellett gondoskodniuk arról, hogy a községekben működő, őket képviselő, főleg pedagógus ügyvezetőket ideológiailag és szakmailag kiképezzék. A három év alatt közel 400 személy kiképzésére került sor ilyen módon, s a havi tiszteletdíjért dolgozó ügyvezetők létszámát, névsorát, a tanfolyam anyagát az iratokból híven rekonstruálhatjuk. ss