Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Horváth Ferenc: A szabadművelődés története, 1945–1949 / 77–91. o.

tül (pártok, UPOSZ). Nincs itt most olyan, hogy melyik minisztérium, melyik fennhatóság alá tartozik, ki irányítja? Kézzel-lábbal megy a magyarázkodás, füstös konyhákban, petróleumvilágítás mellett, előadói díjak nélkül, társadalmi munkában, szívből és szeretetből a demokrácia iránt, az ország ügye iránt. Hősi munka. De azért anarchikus. Azért is, mert amit az élet követel, azt nem követte, nem követhette az igazgatás. A régi iskolánkívüli népművelés képtelen felmérni és áttekinteni a helyzetet. Semmiféle eszközzel nincs rá felkészülve, nincs irányítás és még kevésbé ellenőrzés. Szabad folyása van mindennek, kritikátlanul, és mégis örülni kell neki. A korszaknak éppen az jelenti majd a végét, hogy személyileg felülről lefelé kiépül az új népművelés, a szabadművelődés a legutolsó faluig, s már lehet irtani a gazt, a dudvát, a fércet, szervezetében és eszközeiben is kidolgozottá válik a munka. S bár a szervezeti kérdések alapjai, a rendeletek 194-6 tavaszán napvilágot látnak, az 1946-os őszi idénytől (akkor ősztől tavaszig számítódtak a munkaévek) lehet azt mondani, hogy egy új korszak kezdődik,, a szabadművelődés aranykora, még akkor is, ha eszmeileg harc folyik és minden cseppfolyós állapotban van, s ez a harc sz,üli meg majd a második korszak végére a kifejlődést, amelyre minden mai közművelődési, szocialista kultúrforradalmi eredményünk alapul• A szabadművelődés második korszaka eszmei, tartalmi kérdések szempontjából, de szervezeti tekintetben is súlyos kérdéseket hordoz magában. Igaz ugyan, hogy az előbbi korszakhoz viszonyítva megszabadul a) az anarchiától a művelődésügy terén b) a fasizmus maradványaitól c) bizonyos mértékig, csak fokozatosan a kispolgári giccstől és proletkulttól d) a kezdeti lépéseket megteszi a nacionalizmustól való elszakadástól is e) jelentős előrehaladást tesz a klerikalizmus elleni küzdelemben, annak jobbágyszerű gyámsága alól felszabadul . Mégis két olyan veszedelem fenyegeti, amely kifejezetten polgári, de jellemzően sajáto.s ebben az időszakban. Nem egyébről van szó, mint arról a tisztázódásról, hogy mint- minden vonalon, ezen a területen is eldőljön, hogy polgári vagy szo-. cialista elveken nyugodjék az előrehaladás . A polgári nézetek egyike a marxista internacionalizmussal ellentétes nemzetköziség gondolata, amelyet a magyar demokrácia fejlődésének akadályozására kisebb belső és nagyobb külső erők irányítanak, s szervesen kapcsolódnak a korabeli politikai külső támadásokhoz. Erre lehetőséget ad a'demokrácia, amelyben az ország él, s az, hogy a Független Kisgazda és a Szociáldemokrata Párt jobboldala az egyházzal is összefogva ezt támogatja. A szabadművelődés társadalmi igazgatása, a szabadművelődési tanács összetétele révén legálisan is lehetőséget ad mindezek törvényes létezésére és fellépésére. 79