Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - KRÓNIKA - Ságvári Ágnes: Dániai útijelentés / 579–595. o.

fontosnak, mert a sok szempontból széttagolt és a központi irányítás által csak egyes kérdésekben centralizált levéltári terület egységesítésének eszközét látják benne. Nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági levéltárosok bekapcsolására, a gazdasági levéltár ugyanis, elsősorban a gazdasági területhez kapcsolódik. A levéltárosokon keresztül remélik közelíteni a gazdasági levéltárnak, valamint az irattárnak az ügyintézését, szervezetét és szemléletét az általános levéltári gyakorlathoz. Ugyancsak nagy erőfeszítéseket tesz a szervezet a községek (kommunák) és a levéltári hálózatba be nem kapcsolt intézmények felé. Itt is a mozgalmi, társadalmi kapcsolatokban és a kiadott írásos anyagokban látják azon eszközöket, amelyek egységes szemlélet, vitaszellem és korszerűsítés irányába hatnak. X. "Az európai fővárosok építészeti emlékei" c. nemzetközi kiadvány A koppenhágai levéltár készséggel csatlakozik a kezdeményezéshez. Hasznos és nemzetközileg is értékesíthető kiadványnak tartja azt. Részükről a munkálatokat a várostörténeti bizottság vállalja, résztvevői: Sigurd Jensen; Poul Stromstad inspektor (Nemzeti Múzeum), Thomas Riis egyetemi tanár, a nemzetközi várostörténeti bizottság tagja. A jelzett anyagok ugyanis több intézményben vannak, ezért a szervezéshez intézmények feletti szervre van szükség. Néhány olyan kérdést felvetettek, amelyek a szerkesztés munkáját általában is érintik. Ezek a következők: - Fővárosonként kell egy vagy két ivben meghatároznunk a terjedelmet. Megengedhető, hogy a kisebb városokról bővebb leirás készüljön, mivel a nagyobb fővárosok maguk is több kiadványt bocsátottak ki. - Milyen térképet és mennyit közöljünk? - Legyen-e kép? (álláspontom szerint ne!) - Legyen-e összefoglaló térkép, amelyen az évtizedes fejlődést külön erre a célra feltüntetik (álláspontom szerint igen). - Mit tartalmazzon a bibliográfia? Bibliográfiai müveket-e, idegen nyelven megjelent müveket? Milyen arányban történeti és művészettörténeti müveket, mennyire érintsen részkérdéseket (mindez elhatározás és terjedelem kérdése). - A szöveges részben milyen terjedelmet kapjon a várostörténet, a periodizáció és a hatóságok leirása. - Szerepeljen-e és milyen részletes legyen az állagok leirása. - Tisztázandó, milyen városhatárok keretében kivánjuk a feltárást (az első települését, vagy a 19. századig kiszélesedett települését-e? ) A kiadványokhoz az arányokat illően előzetes javaslat, hogy az városonként általában 30 oldal terjedelmű legyen. Ebből 7 oldal kép, 3-4 oldal bibliográfia, 20 oldal a város rövid története, 1 oldalon legyen 4000 n. Mindezen kérdések megválaszolására kézenfekvő lenne, 593