Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - KRÓNIKA - Ságvári Ágnes: Dániai útijelentés / 579–595. o.

a főbb kutatási célokat, s ugyancsak ez a testület finanszírozza a köz­ponti jelentőségű kutatásokat. Pl. 5 millió koronát irányoztak elo a munkanélküliség történeti kutatására a századfordulón, és a 30-as évek­ben. Az irányitó munkát egy-egy egyetemhez, vagy területi levéltárhoz telepitik, a mozgósitás ül. kutatás országos kiterjedésű. Hasonlókép­pen központi finanszirozás, s gépi kapacitás központi biztositása alap­ján történik Dánia központi területeire (Sjealland és Jütland szigetek­re) kiterjedő, mintegy 300 évre visszanyúló egyházi anyakönyvek fel­dolgozása, hogy abból a demográfiai mozgásokat, és népesség össze­tételét felmérjék. Egy-egy tudományos terv végrehajtására a maximá­lis ido 5 év, pontos évi beszámolók megtartása mellett. Rendkivül figyelemreméltó intézmény a központi gazdasági levéltár, amelyet a tőkés vállalatok saját anyagi eszközeikből állitottak fel, s amelyet 1962-ben sajátos módon "államositottak". Ez azt jelenti, hogy a levéltárat az állam tartja fenn, az Országos Levéltár általános (de egyáltalán nem konkrét!) irányitása alatt áll. Ez az intézmény levéltári funkciójának ellátása mellett egyben üzem- és gazdaságtörténeti tudományos központ. Működésének és ha­táskörének taglalására az intézmény jellemzésénél visszatérek. A begyűjtött anyagokat - mivel a vállalatok beadása önkéntes - az esetek egy részében nem a levéltári szabványok szerint előkészítve kapják meg, de minden esetben átveszik, s abban szükség szerint utó­lag végeznek selejtezést. Gyakorlatilag a bekerült anyagok kutatási szolgálatát a Levéltár látja el. Nem törvény által szabályozva, hanem a növekvő befolyás és a vállalatokkal való közvetlen kapcsolat alapján, valamint a jobb iratkezelés hasznosságára épitve, gyűjti be az anya­gokat. Gyakorlatilag korlátozás nincs. (Van olyan tröszt, amely 1972­es anyagát is már beadta. ) Az állami szervek az anyagokban ugyan­olyan joggal kutathatnak, mint a vállalatok. A Rigsarkivet az irattári tervek kimunkálása és ajánlása terén együttműködik a Belügyminisztériummal. A közigazgatás gépi feldolgo­zással történő részlegeinek kódmagyarázata és alapszámitásai levél­tárba kerülnek. A gyűjtés az Elektronikus Központtal együttműködve a Rigsarkivet hatáskörébe tartozik. Működnek országos racionalizálási, ügyvitelkorszerüsitési bizottságok is, azokban azonban a levéltár rész­vétele inkább a jelenlét, semmint az operativ részvétel szintjén mo­zog. A központi irányitásnak - ugy tűnik - erősödő elemét képezi a Levél­táros Szövetség is, amely a szakmai vitáknak, iskolánkivüli levéltá­ros-képzésnek, valamint továbbképzésnek és a korszerűsítésnek foko­zatosan központjává válik. Megítélésünk szerint a Levéltáros Szövetség célja a helyi, partikuláris érdekek fölött egységes szemlélet kialakítá­sa, mégpedig oly módon, hogy az önkormányzati testületek tevékenysé­gét nem sértve a központi befolyást a levéltárosokon keresztül érvé­nyesítsék. 582

Next

/
Oldalképek
Tartalom