Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - Leblanc Zsoltné: Gaál Endre: Válogatott dokumentumok a szegedi ipari munkások szervezkedéséről. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta historica. Tom. L. Szeged, 1974. / 518–519. o.

Helyi szakegyleteket alapitanak, amelyek az országos szervezetekhez csatlakoznak. (A szabók, vas- és fémmunkások, cipész- és csizmadiamunkások, épitomunkások. ) "A csatlakozás után magasabbszintü, rendszeresebb volt a helyi szervek munkája" - olvashatjuk a kötet előszavában. A helyi csoportok taglétszámának, pénztárforgalmának emelkedése szintén tükröződik a dokumentumokból. Pl. a 30., 33. dokumentum a szabószakszervezet szegedi és néhány más helyi csoportjának 1903. január 1. és 1904. december 31-e közötti állapotát mutatja: bevételek - kiadások alakulása. Szegeden az 1900-as évek elején jelentós a kisipar; különösen a ruházati ipar. (szabó, cipész) "A város ipari ágazatai közül a legtöbb munkást a ruházati ipar foglalkoztatta. " A szegedi lapok már 1901-ben a szabómunkások sztrájkjáról tudósitanak. (1-2. dokumentum) Külön fejezetben foglalkozik a szerző a vas- és fémmunkások harcával, szakszervezetük szegedi csoportjának 1904. évi működésével. (34-37. dokumentum) De nem maradt figyelmen kivül a válogatás során a szegedi munkáltatók szervezkedése sem. (17. dokumentum) A szociáldemokrata pártnak jelentós szerepe volt a szakszervezeti mozgalom alakulásában. Erőt jelentett, irányt mutatott; szerepet játszott a szakszervezeti bizottságok létrejöttében. (44-47. dokumentum) Törődtek a szakmai szervezetek tagjaik kulturális nevelésével is. A 48-52. dokumentum a szervezetek kulturális törekvéseinek tartalmát, a könyvtárak állapotát, a könyvállomány gyarapítására irányuló törekvéseket mutatja be. De könyvtári szabályzatot (48. dokumentum), a könyvállomány jegyzékét (müfaju bontásban, ABC sorrendben) - 48., 52. dokumentum - is megtaláljuk a kötetben. A dokumentumok alapján kibontakozó kép azt mutatja, hogy a szegedi munkásság harca egyre inkább "szervezett osztályharc", amely lényegesen különbözik a munkásosztály harcának XIX. századi formáitól. A nagy tárgyi ismerettel, lelkiismeretes munkával válogatott dokumentumkötet nemcsak helytörténeti irodalmunk becses darabja, hanem haszonnal forgathatja mindenki, aki a munkásosztály harcának kérdéseivel foglalkozik. Gazdag jegyzetanyaga, bibliográfiája emeli az egyébként is jelentó's kötet értékét. Leblanc Zsoltné 519