Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - IRODALOM - Parniczki Andrásné: Forradalmi hétköznapok. Direktóriumi rendeletek Nógrád megyében 1919-ben. Összeállította: Erdős Istvánné. Salgótarján, 1974. Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 4. / 515–517. o.

IV. Művelődés, egészségügy, szociális és egyházügyi intézkedések A Tanácsköztársaság ezen a téren is döntő változásokat vezetett be, pótolni kivánván a Monarchia elmaradt kulturális, egészségügyi intézkedéseit. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű (bevezetőjében a szerző is erre hivja fel a figyelmet) a közoktatás megreformálásáról szóló 1919. június 3-án kelt rendelet-tervezet, amely felszámolja a kapitalista államberendezést és az uj rendnek megfelelően kultúrpolitikai intézkedéseket hoz. - Ezek közül minket a történetszemléletbeli változások érdekelnek legjobban. "Különös súly helyezendő az iskolákban arra, hogy a királyok és hadvezérek története helyett a népek történetét kell tanitani. Különös súly helyezendő azoknak a gazdasági és társadalmi harcoknak a történetére, melyek a mai osztályharcok előzményei voltak és amelyekből a dolgozó nép politikai és gazdasági elnyomatásáról nyerhetnek a tanulók alapos ismereteket. . . . Tárgyalandó Dózsa György parasztforradalma, Martinovics és társainak élete és működése, tüzetesen ismertetendő az 1918. évi október 31. és az 1919. évi március 21 -i forradalmi átalakulás is. Tudni kell, hogy a szocializmus terv- és okszerű folyamat. " A művelődés és oktatás ügyét átmenetileg a Forradalmi Kormányzótanács intézi népbiztosai utján. Minden községben, városban megalakítandó a művelődési osztály és megszűnik a tanfelügyelői hivatal. A Közoktatásügyi Népbiztosság 7. számú rendelete értelmében a nevelési és oktatási intézetek és iskolák köztulajdonba vétetnek. Az egyházi iskolákat állami kézbe veszi, megszünteti a kötelező hittan órákat, ennek helyébe egy általános erkölcsi szabályokról, a munka jelentőségéről szóló órát vezetnek be. Ugyanez a rendelet kimondja, hogy 1919. március 21-én az ország Tanácsköztársaság lett. A kötet végén tárgy- és helynévmutatót találunk a dokumentumok számának feltüntetésével. Összefoglalólag elmondhatjuk, hogy értékes, történelmünk egy fontos korszakát ábrázoló dokumentum-gyűjteménnyel lettünk gazdagabbak. A mü szerkezetileg is nagyon jól áttekinthető, a forrásidézések is pontosak és a kívánalmaknak megfelelőek. Mindezért köszönet és dicséret illeti meg a szerzőt, a Nógrád megyei Levéltárat és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportját. Parniczki Andrásné 517