Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

délybe menekült lengyel antitrinitáriusok iratai is itt találhatók. Vö. Janusz Tazbir, Les Freres Polonais en Transylvanie

, 1660-1784 (RRH 1969, 697-704). Itt őrzik továbbá Kénosi Tőzsér János unitárius lelkész nagy XVIII. századi egyház- és iskolatörténeti kéziratát, amelyet azután Uzoni Fosztó István, illetve Kozma Mihály és fia: János folytatott: Unitario-ecclesiastica história Transsylvanica (I-VI). A munka egésze máig kiadatlan, bar az irodalom azóta sokat meritett belőle. (Másolata: Bp. EKK, Ab. 70. e. ). Filmen: a kolozsvári unitárius egyházi anyakönyvekből 800 felv., 1752-1885 (OL). Más unitárius egyházközségi levéltárakról közvetlen adatunk nincs. Megemlitjük azonban, hogy az alábbi egyházközségek adatait dolgozták fel: Abrudbánya: Benczédi Gergely, Az abrudbányai és verespataki ekklézsia története (KM 1898). Alsó- és Felsó'szovát: Az alsó-felsoszováthi unitárius egyházközség történeti rajza (KM 1896, 250-261). Alsó-Siménfalva: Urmösi Kalman, Az alsó-siménfalvi unitárius ekklézsia (KM 1876, 177-191). Bágyon: Fodor András, Jegyzetek a bágyoni unitárius ekklézsia múltjából és .jelenéből (KM 1895, 45-49, 105110). Homoród-Keményfalva: Kovács Imre, A homoród-keményfalvi unitárius egyház történet

e (KM 1894). Homoród-Szentpál: Egyed Ferenc, A homoród-szentpali unitárius egyház történelmi rajza (KM 1897, 33-40). Kenős: Kisgyörgy Sándor, A kénosi unitárius ekklézsia. Történeti leírás (KM 1881, 367-374; 1882, 22-28). Rava: Végh Mihály, A ravai unitárius egyház története (KM 1890, 159-169, 289-299). Szentgerice: Urmösi Kalman, A szentgericzei unitárius ekklézsia (KM 1894, 83-93, 157-168). Szokefalva: Benczédi Gergely, A szőkefalvi ekklézsia története (KM 1877, 153-158). Tarcsafalva: Urmösi Kálmán, A tarcsafalvi unitaria ekklézsia. Történeti leirás (KM 1876, 360-372). Vargyas: Gyöngyösi István, A vargyasi unitárius ekklézsia története (KM 1889). 16. 17. Unitus és görögkeleti egyházak Magyarország feudális kori történetét nem lehet a régi országban élo más népek és nemzetek figyelembe vétele nélkül megirni. A reális összképbe azok gazdasági, társadalmi, politikai és müveló'dési szerepe is beletartozik. így a román görög keleti, illetve az 1701-ben létrejött román unitus egyházaké is. A II. kötetben részletesen felsoroljuk, de itt most mellőzzük azt a bo irodalmat, a tanulmányok, monográfiák és kisebb-nagyobb forráspublikációk együttesét, amely ezen egyházak múltjával foglalkozik. Röviden utalnunk kell azonban azokra a román egyházi levéltárakra, amelyek az 1918 előtti Magyarország területén keletkeztek, és amelyek anyaga alapul szolgált ehhez az irodalomhoz. Gyulafehérvár-fogarasi görög katolikus püspökség levéltára

. A püspökség 1701-ben jött létre az uniót elfogadó ortodox püspök vezetésé493