Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

38, 60), Hermányi József kéziratát Erdélyről az 1684 utáni évekről (IX. 264, 265), különböző XVI-XVIII. századi historikusok és memoárirók (Forgách Ferenc, Hidvégi Mikó Ferenc, Cserei Mihály, Apor Péter stb, ) szövegeinek kéziratos másolatait, valamint Thököly Imre eredeti leveles könyvét az 1696. évből XI. 126; másolata: MTAK, Veressgyüjtemény, Ms. 452, 453). Van diarium az 1681-es soproni országgyűlésről (IX. 141), az 1741. és 1764. évi országgyűlésről, Nedeczky András tollából (IX. 41, 42), valamint az 1790-i erdélyi országgyűlésről (XI. 126/a). A könyvtár páncélszobájában találhatók az erdélyi (gyulafehérvári) káptalan levéltárának legrégibb részei más, vegyes provenienciáju iratok kiséretében; igy a gyulafehérvári jegyzökönyvek a XVI. századtól fogva, valamint Székelyudvarhelyre vonatkozó, XVII. századi iratok. Itt található a kolozsmonostori konvent magánlevéltára is. 3. Kolozsvári állami (tartományi) levéltár. Arhivele Statului Cluj. 1920-ban alakult meg, A kolozsvári központ mellett filiak: 1. Aiud (Nagyenyed), 2. Bistri|a (Beszterce), 3. Dej (Dés), 4. Nasáud (Naszód), 4. Turda (Torda), 5. Zalau (Zilah). A megyék közül Belső-Szolnok (Solnocul Interior), Felső-Fehér, Kolozs, Közép-Szolnok (Solnocul de Mijlöc, Szilágy megye fondjában), Kraszna, Szatmár (részben) és Torda megye levéltárai, a székek közül Aranyos szék, Bardóc szék, Udvarhely szék levéltárai; 1. a megyei levéltárak között. Vö. O. Pescariu, Arhiva comitatului Cluj (RA 1962/1, 102-116), és uo., Comitatul Álba de Sus (RA 197Ö7l, 33-35). Városok és mezOVárosok: Abrudbánya (Abrud), Beszterce (Bistrita), Dés (Dej), Felsőbánya (Baia Sprie), Kolozs (Cojocua), Kolozsvár (Cluj), Nagyenyed (Aiud), Naszód (Nasa'ud; elpusztult), Szamosujvár (Gherla), Szatmárnémeti (Satu mare; csak részben), Szék .(Sic), Torda (Turda), Torockó (Rimelea), Zilah (Z&au) levéltárai; 1. az I. kötetben a városi levéltárak között. Az ott még nem idézett, ujabb anyagból: Gernot Nussb&cher, Contributii la istoricul arhivei Bistriiei tn secolele XVI-XX (RA 1970/1, '5-22), Beszterce Levéltára fejlődésének igen alapos áttekintése. Gazdasági szervek: az Erdélyi Kincstartóság bánya- és pénzverésügyi osztályának levéltára (1693-1848), és vele a felsőbányái és a zalatnai bányahivatal levéltára (1729-1787), melynek maradványai 1934ben kerültek be Zalatnáról; valamint a fogarasi uradalom levéltára (urbáriumok: 1688-1809) és a désaknai sóbánya levéltárának egy töredékes része, amely 1949-ben került az állami levéltár örizetébe. Családok: 1. a Barcsay, Csató, Doboly, Kemény és Récsey család levéltárait a családi levéltárak között. Közlések: Ion Marcus, Falsificatori si monete falsé la 1766 (RA III/2. 1936-1937, 357-359). Olivia Pescariu, Dispositiuni din anul 1774 privitoare la perceperla impositului In Ardeal (RA IV, 1944-1945, 131-136). Stefan Metes, Cercetári si sentin^e juedecKtoresti privitoare la Románii din fenutul Cetatii de PiatrS (Chioara) ín sec, al XVH-lea 461